Technikai támogatás

Acélsodronykötelek felépítése, használata és karbantartása

Az acélsodrony kötelek "csupasz" vagy horganyzott, előírt szilárdságú acélhuzalokból - úgynevezett elemi szálakból (1. ábra) - sodrással készülnek. Az  elemi szálakból előbb pászmákat (2. ábra) majd a pászmákból kötelet sodornak. A pászma olyan huzalsodrat, amelyben a huzalok egy vagy több rétegben helyezkednek el, és jellemzően egy irányban sodrottak. A sodronykötél középső részén található a kötélbetét (3. ábra) ami köré a pászmákat sodorják.

A sodronykötelek többféle szempont szerint osztályozhatók, pl. lehet a kötélbetét szerint, az elemi szálak és a sodratok száma, az elemi szálak érintkezési módja, a sodrási mód és irány, illetve más jellemzők szerint is csoportosítani. Mindezek azt mutatják, hogy az acélsodronykötelek igen sokfélék lehetnek, különböző tulajdonságokkal. 

Lényeges elv, hogy az adott felhasználási terület paraméterei, sajátosságai alapján kell az adott célnak legjobban megfelelő kötelet kiválasztani. Fontos azonban az is, hogy az emelőgépek és más berendezések kötelei esetében egyértelműen az eredeti tervezői/gyártói előírásokat kell követni, vagy az eredeti specifikációknak megfelelő paraméterű kötéllel helyettesíteni. Utóbbi jellemzően az az eset, amikor már nem áll rendelkezésre az adott régi konstrukcióhoz az eredeti kötéltípus.

Az acélsodrony kötelek a Gépek Direktíva hatálya alá tartozó szerkezeti elemek és kialakításaikra, jellemzőikre, vizsgálataikra EN, ISO és más szabványok vonatkoznak. A korábbi évtizedekben használt DIN szabvány szerinti azonosítás azonban továbbra is használatos támpont, ugyanis az emelőgépek és gépi berendezések gépkönyvei, gyártói előírásai gyakran DIN szerint hivatkoznak az acélsodronykötelekre.

Acélsodronykötelek jelölési rendszere

A jelöléseket szabványok határozzák meg, - azonban speciális kötelek esetében a gyártók saját megnevezéseiket vagy kódjaikat használják. Standard esetben pl. egy WS 6×36 IWRC jelölés azt jelenti, hogy Warrington-Seale (WS) szerkezetű pászmákból áll a kötél, 6 db pászmát használtak, egy pászma 36 db elemi szálból áll és a kötélbetét (IWRC) önálló acélsodrony kötél. Más jelek és azonosítók is használatosak, a sodrás, felületvédelem stb. vonatkozásában. 

Acélsodronykötelek sodrása

A kötélpászmák és az ezekből sodrott kötelek lehetnek jobbsodratúak (1. ábra) illetve balsodratúak (2. ábra). Ha a pászma sodrási itánya ellentétes a kötél sodrási irányával, akkor a kötél keresztsodrású (3. ábra). Ha a pászma sodrási iránya megegyezik a kötél sodrási irányával, akkor a kötél hosszsodrású (4. ábra).

Kötélsodrások jelölése

Acélsodronyköteleknek betétei és jelölési rendszere

A betétnek fontos szerepe van többek között az acélsodronykötél alaktartása, hajlékonysága, szakítóereje szempontjából is. A kiválasztás során figyelembe kell venni a betét anyagát is a felhasználási környezet függvényében. Pl.: hőhatásnak kitett környezetben nem szabad szintetikus rostos betétes kötelet, míg egy folyami kotrónál nem szabad természetes rostos betétes kötelet választani. 

Sodronykötelek felülete

• A pászmák és az ezekből sodrott kötelek lehetnek jobbsodratúak "1. ábra" illetve balsodratúak "2. ábra"
• Ha a pászma sodrási iránya ellentétes a kötél sodrási irányával, a kötél keresztsodrású "3. ábra"
• Ha a pászma sodrási iránya megegyezik a kötél sodrási irányával, akkor hosszsodrású a kötél. "4. ábra"

• bevonat nélküli, „csupasz” - jelölése: U
• horganyzott felületű - jelölése: A; AB; B vagy C
• kent, azaz zsíros - jelölése G1, G0

A horganybevonat jellemzői szabványban (EN 10244-2) meghatározottak.Speciális körülmények közötti használat esetén a kötél megrendelése előtt a horganyzás “mértékét” egyeztetni kell.

Sodronykötelek kenése

• külső kenés,
• belső kenés, vagy
• külső-belső kenés

A kenés mértéke és  jellemzői a gyártói specifikációk szerintiek. A kötelek kenésére használható anyagok körét a kötélgyártók katalógusai tartalmazzák.

Sodronykötéllel kapcsolatos fogalmak

Minimális szakítóerő  „F _min vagy BF _min ” - Az a terhelés, amelynél az előírások szerint végzett szakítóvizsgálat során mért tényleges szakítóerő nem lehet kisebb, [kN]. Kötél kiválasztásnál, szilárdsági számításoknál ez a figyelembe veendő érték!!

Számított szakítóerő - „F_{e min}” - Számítással meghatározott érték, amely azonban nem vesz figyelembe egyes „veszteségi” tényezőket.

Tényleges szakítóerő - „F_m”  -  Az acélsodronykötél mért szakítószilárdsága az előírások szerint végzett vizsgálaton.

Töltési tényező - „f” - Az acélsodronykötél elemi szálai névleges fémes keresztmetszetének összege és a kötél névleges átmérőjéből meghatározott keresztmetszet hányadosa.

Névleges fémes keresztmetszeti tényező (C)  -  A töltési tényezőből számítással meghatározható érték, mely a töltési tényező  „Pí/4”-szerese

Sodronykötelek szilárdsági osztályai

Az elemi szálak alapanyagának szakítószilárdságára utal [N/mm² ]. Az európai rendszerben jellemezően a következő szilárdsági osztályok járatosak: 

• 1570 - korrózióálló kötelek; egyes felvonókötelek ill. pászmák
• 1770 - standard és speciális kötelek
• 1960 - standard és speciális kötelek
• 2160 - speciális kötelek
• Felvonókötelek esetében járatos a vegyes szilárdságú kötél, pl: 1370/1770

Az amerikai kötéljelölési rendszerben betűkódokat használnak, melyek részben megfeleltethetők az európai osztályozásnak.

Jellemző acélsodronykötél típusok

Az acélsodronykötelek pászma- és sodratszerkezete meghatározó a tulajdonságok és alkalmazhatósági területeik szempontjából.
Alapvetően megkülönböztetünk standard és speciális sodronyköteleket.
A standard kötelek a hagyományosnak tekinthető, évtizedek során kialakult gyakorlat alapján gyártott kötelek.
A speciális kötelek egyes alkalmazási területek követelményeit figyelembe véve, a hagyományos szerkezetek átalakított és továbbfejlesztett változatai. 

Gyakori, "alapvető” kötélpászma szerkezetek

• Pontérintkezésű
• Töltőszálas
• Seale
• Warrington- seale

Egyszer sodrott szerkezetű sodronykötelek

1x7; 1x19; 1x37 - spirálkötelek, bowdenek, pászmák

Az elemi szálak egy vagy több rétegben, egy középső huzal köré sodorva helyezkednek el. Elsősorban tartókötélként, feszítőkötélként, dekorációs célokhoz vagy bowdenként használatosak. Hajlékonysága a kétszer sodrott szerkezetekhez képest „rossz”, huzaltörésre, szakadásra érzékenyebb szerkezetek, viszont kopásállók. A húzó igénybevételt kitűnően, a hajlító igénybevételt “rosszul” viselik, azonban tömörek, a maradó és rugalmas nyúlásuk kis mértékű.

Kétszersodrott szerkezetű sodronykötelek

Az egyszer megsodrott pászmákat a betét köré sodorva állítják elő. A leggyakrabban használt kötélszerkezetek melyek függesztékekhez, emelési, tartási, vezérlési, vonó és vontatási feladatokhoz alkalmazhatók. Rugalmasak, hajlékonyak, a huzalszakadásra kevésbé érzékenyek mint az egyszer sodrott kötelek. Alkalmaznak jobb és balsodratú köteleket, kereszt illetve hosszsodrásúakat. 

Az elemi szálak kapcsolata szerint vannak pontérintkezésű, vonalérintkezésű és vegyes érintkezésű szerkezetek is.

• Pontérintkezésű kötelek, pl. T6x7; T6x19; T6x37 (1. ábra)
• Vonalérintkezési kötelek, pl. Seale: S6x19; Warrington: W8x21; Filler: F6x25 (2. ábra)
• Kombinált vonalérintkezésű kötelek, pl. Warrington-Seale 

Háromszor sodrott szerkezetű sodronykötelek

Kétszer sodrott kötelek “betét” köré sodrásával különlegesen „lágy”, hajlékony kötél állítható elő. Ezt kábelsodrású kötélnek is nevezik. Speciális esete a kábelsodrású körkötél, a „Grommet”, melyet nagy tömegű és érzékeny felületű terhek emelésénél alkalmaznak, pl. turbina forgórészek esetében.

Több pászmarétegű sodronykötelek

Pászmaspirális, pl. 18x7; 35x7, stb. Jellemzően forgásszegény vagy forgásmentes kötelek.

Sodronykötél átmérőjének helyes mérése

Ügyelni kell arra, hogy megfelelő mérőeszközzel, az ábrán látható módon és a kötelet több helyen mérve történjen az átmérő megállapítása.

Sodronykötelek helyesen csévélése

Az acélsodronykötél csévék illetve a kötéldobok ki- vagy lebontása során tilos csavarodást, hurkot vinni a kötélbe.
A helytelen és szakszerűtlen kötél áttekercselés kötélkárosodást okozhat. Ennek következtében káros feszültségek alakulhatnak ki, melyek balesetet is okozhatnak a használat során.

 A helytelen tekercselés, - minden egyes rosszul levett menete vagy befelé, - vagy kifelé csavarja a kötelet, mely így akár a használat előtt tönkremehet!

Kötelek átcsévélése során mindig ügyelni kell a feszesség megtartására és a helyes csévélési irányra. A dobok tengelyei párhuzamosak legyenek, közbenső iránytörések nélkül fusson a kötél.
Kellő távolságot kell tartani a kötélmenetek szabályos sorolásához. A feszesség megtartásához a lecsévélendő dobot “fékezni “ kell a kötéldob peremén vagy a tengelyén.

Különböző csévélési irányok lehetségesek, ellenőrizni kell, hogy az adott kötéldobra jobb vagy balsodratú kötél való. A mellékelt ábrákon szereplő kézjelek segítenek a beazonosításban. Jobbsodratú kötél esetén a jobb kéz jelei, balsodratú kötél esetén a bal kéz jelei az irányadóak.

Jelmagyarázat: 

mutatóujj jelzése: melyik irányból fut a kötél a dobra hüvelykujj jelzése: melyik dobperem felől kezdődik  a felcsévélés a dobra

A lecsévélendő dobról felülről lefutó kötelet az átcsévélő dobra felülre kell vezetni illetve ha a kötél alulról fut le a dobról, akkor alulra kell átcsévélni.
Ezek be nem tartása az átcsévélés során feszültségeket vihet be a kötélbe, ami akár a használati élettartam lecsökkenéséhez is vezethet.

Sodronykötél hajlíthatósága, a hajlékonyság és a kopásállóság összefüggései

Azonos átmérőjű  kötelek annál hajlékonyabbak, minél több elemi szálból állnak, ekkor viszont kopásállóságuk kisebb, mint a kevesebb elemi szálból álló, kevésbé hajlékony köteleké. (1. ábra) Az acélsodrony kötelek élettartamát jelentősen befolyásolja a hajlító igénybevétel, - ez pedig összefügg a kötéldob vagy a kötélkorong és a kötél átmérőjének viszonyával (2. ábra) - ezért figyelembe kell venni a szabvány és a gyártóművi ajánlásokat a dobok, korongok és a kötélvezetés megtervezésénél (DIN/EN/ISO). 

Egyes kötélgyártói ajánlások 18 és 34 között javasolják az átmérőviszonyt (D/d), funkció és kötélszerkezet függvényében. Azoknál a kötélvezetéseknél, ahol egyirányú a kötél hajlítása, nagyobb élettartamúak az acélsodronykötelek mint a többirányban hajlított vezetési rendszereknél.

A 3. ábrán B és C helyen a hajlítás iránya azonos, az A helyen előzőekkel ellentétes.

A kötélkorongok megfelelő hornyai és azok fontossága

A kötélkorong horonyprofilja és méretei jelentősen befolyásolják a kötél élettartamát. Ezek a paraméterek szabványban rögzítettek. A profil belső rádiuszának általánosan ajánlott értéke:
r = 0,53 x d, azonban ettől eltérő gyártói ajánlások is vannak.

Kopott kötélkorong felszabályozása esetén a vele párhuzamosan futó másik korongot is ugyanarra a méretre és profilra kell javítani. A cserekötél felszerelése, üzembe helyezése előtt ellenőrizni kell, hogy a kötél megfelelő méretű, szerkezetű és sodratú-e és megfelelően illeszkedik-e a korongok és a dob hornyaihoz. Az alábbi ábrákon a sodronykötél látható megfelelően és rosszul szabályozott kötélhornyokban. A helyes horonyprofilban a kötél pontosan illeszkedik, és a kerületének kb. 1/3-án (kb. 120-150°-ban) van alátámasztva.

Sodronykötelek forgása, elfordulása

A sodratszerkezet kialakításából adódóan axiális irányú terhelés hatására a kötélben nyomaték ébred, amely elforduláshoz vezet. Ez a tény egyes alkalmazásoknál nem lényeges, azonban más esetekben kerülendő. Több pászmarétegű kötelek esetén korlátozható az elfordulás mértéke vagy elérhető a forgásmentesnek tekinthető állapot. A forgásmentes kötelek olyan kötelek, amelyeket úgy terveztek meg, hogy kompenzálódjon a terhelés hatására a kötélrétegekben keletkező nyomaték és “minimálisra” csökkenjen a forgási hajlam. Általában legalább két (esetenként több) pászmaréteget alkalmaznak, amelyek egy mag/betét körül helyezkednek el. Ezeknél a konstrukcióknál a külső pászmaréteg az alsó réteghez képest ellentétes sodrási irányú (4. ábra). A forgásmentes, “forgásszegény” és nem forgásmentes kötelek besorolására vonatkozó jellemzőket részben szabvány (EN 12385-3; ISO 21669) részben gyártói előírások határozzák meg.

Forgószemek alkalmazhatósága acélsodronykötelekhez

Az elfordulás mértéke több tényező függvénye, közelítő számítása egyes kötélszerkezeteknél lehetséges. Forgószem használhatóságára vonatkozóan a kötélgyártók előírásai a mérvadóak, ezeket jellemzően a szakkatalógusaik tartalmazzák. Vannak olyan kötelek, amelyek egyes beépítési esetekben forgószemmel, más esetekben forgószem nélkül használhatók. Ezek vonatkozásában a berendezés tervezője, a kötélgyártó ajánlásai szerint és/vagy illetékes személy előírása szerint kell eljárni. Általános esetben nem forgásmentes kötelek esetében nem megengedett a forgószem használata a kötélvégen, mivel a kötél meghibásodásához vezethet a beépítése.

Sodronykötelek nyúlása

• 1. fázis: kezdeti nyúlási szakasz, jellemzően maradó nyúlás
• 2. fázis: rugalmas nyúlás
• 3. fázis: üzemi körülményekből adódó folyamatosan keletkező nyúlás (termikus nyúlás és összehúzódás, forgás, kopás és korrózió)

 

Spirálkötelek, bowdenek, egyszer sodrott szerkezetek nyúlása kisebb mértékű, mint a kétszersodrott kötélszerkezeteké.

A nyúlás mértéke több tényező - pl. terhelés mértéke, terhelés jellege, rugalmassági modulus, fémes keresztmetszet, gyártási jellemzők, stb. -  függvénye, közelítő számítása lehetséges. 

Kétszersodrott   kötelek  esetén  tájékoztató  értékként  figyelembe vehető,  hogy  20%  BF_min  esetén  a  maradó  és  rugalmas  nyúlás összege  kb.: 0,5÷1%

Sodronykötelek megfelelő kezelése és karbantartása, kenése

A kötelek darabolása, vágása előtt a megfelelően szoros bandázsolásról gondoskodni kell.(1. ábra) Mindig ügyelni kell arra, hogy a kötélvég ne sodródhasson ki vagy szét, a pászmák ne lazulhassanak meg.

 

 

Forgásmentes és többrétegű kötelek esetén különösen fontos a kötélvégek kellően szoros és megfelelő szilárdságú lezárása, pl. izzításos vágással képzett zárt kötélvég. Az átcsévélt kötél azonosítóit és jellemzőit fel kell tüntetni az új tárolóeszközön. Az acélsodronykötelek emelő és más gépre történő felszerelése során mindig be kell tartani a gyártói előírásokat.

 

A köteleket védeni kell a mechanikai sérülésektől és a szennyeződésektől. A kötelet nem szabad szennyezett  padozaton, betonon, más felületeken húzni, vontatni, mivel a kötél szennyeződéseket vehet fel, megkophat a bevonata, ledörzsölődhet a kenése, külső szálai sérüléseket is szenvedhetnek. Kent kötelek különösen hajlamosak a szennyeződések felvételére, amelyek később sérüléseket okozhatnak.

 

Emelés, targoncás szállítás során a tekercset vagy kötéldobot olyan módon szabad megfogni, mozgatni, hogy a kötél semmiféle sérülést, deformációt ne szenvedhessen. Sodronykötelek karbantartása, tisztítása és kenése. A „száraz” vagy nem kent kötelek kivételével az acélsodrony kötelek a gyártás során kenést kapnak a korrózió elleni védelem és a kopásállóság érdekében. Ez a kenés csökkenti a súrlódást a kötél elemei illetve a drótkötél és a tárcsa vagy a dob között. A kötél élettartama jelentősen megnőhet. 

 

Megjegyzendő azonban, hogy ez a gyárilag alkalmazott kenés csak korlátozott ideig tart, rendszeresen ellenőrizni és újrakenni kell. Fontos, hogy a kenést rendszeres időközönként és ne csak az első károsodás észlelését követően végezzék. A kenési ciklus természetesen mindig a működési körülményektől (használati idő, külső körülmények, stb..) is függ és különös hangsúlyt kell fektetni a hajlítási zónák területére. A kötél utánkenési ciklusa célszerűen összehangolható a vizsgálati és ellenőrzési időközökkel is.

Az újrakenés módszerei

• ecsettel, spray-vel vagy kesztyűvel
• kötélkorong(ok) kerülete közelében csepegtető kenéssel
• kenőtartályon átvezetve
• magas nyomású kenőkészülékkel (ez biztosítja legjobban, hogy a kenőanyag a drótkötél pászmái közé behatoljon). 

 

 

 

A rendszeres kötélkenés mellett a köteleket időnként kívülről is tisztítani kell. Ez különösen igaz azokra a drótkötelekre, amelyeket agresszív, nedves, poros környezetben használnak. A hatékony tisztítás viszonylag nehézkes megfelelő segédeszközök nélkül. A kötelet nem károsító forgó kefével és sűrített levegővel ellátott eszközök használhatók. Vegyi anyagok esetében kizárólag olyanok alkalmazhatók, amelyek a kötelet és betétjét sem károsítják. A magas nyomású kenőkészülékben egy tisztító, lehúzó kefe is be van építve.

 

 

Acélsodronykötelek méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el

Nagy teljesítményű acélsodronykötelek fejlesztései

A  technológiai fejlődés és a felhasználói  igények széles köre a gyártókat  folyamatos kihívások elé állítja. Az acélsodrony kötelek felhasználási területeinek jellemzőit és az alkalmazás magasabb követelményeit  figyelembe véve, a standard kötelek többféle módosításon estek át:

• külső pászmák számának növelése
• módosított és kombinált kötélszerkezetek fejlesztése
• műanyag betétezés/párnázás alkalmazása
• módosított kenés
• alakított huzalokat tartalmazó szerkezeti megoldások
• alakított pászmák, tömörített (swaged) kötélkialakítás

Nagy teljesítményű acélsodronykötelek használatának előnyei

• magasabb szakítóerő
• jobb alakstabilitás, deformációállóság
• érintkezési, felületi nyomás csökkentése 
• súrlódási veszteségek csökkentése
• a kötél belsejének megóvása a nedvességtől és a korróziótól
• a külső pászmák oldalérintkezésének csökkentése vagy kizárása
• rezgések csökkentése
• belső huzaltörések törési valószínűségének csökkentése
• a kötélbetét kenési állapotának megőrzése
• magasabb élettartam.

Módosított kötélszerkezet

A hagyományos kötélszerkezetek hengeres keresztmetszetű huzalokból állnak, pászma, majd kötélsodrással készülnek. (1. ábra)
Az alakított kötelek (v. alakított pászmás kötelek) esetében a gyártási folyamat során képlékeny alakításra kerül sor,
ezzel a pászma tömörödik, átmérője csökken, fémes keresztmetszetének aránya növekszik. 
A hagyományos kötelekkel szemben, az alakított pászmás kötelek nagyobb szakítóerőt, nagyobb rugalmasságot mutatnak,
kedvezőbb kapcsolatot biztosítanak a kötéldob és a kötéltárcsa hornyaiban, illetve nyúlásuk kisebb. (2. ábra) 

A tömörített („swaged”) köteleket a kötélsodrási folyamat után alakítják képlékenyen, „kalapálással”.
Ezáltal a külső pászmaréteg és a külső szálak deformálódnak, a kötél tömörödik, átmérője csökken, fémes keresztmetszetének aránya növekszik.
A hagyományos és az alakított pászmás kötelekhez képest egyes szerkezeti tulajdonságaik még jobbak lehetnek,
pl. szakítóerő, kopásállóság, ellenállás a korrózióval szemben. (3. ábra)

Nagyobb kopásállóság

Az alakított pászmák nagyobb érintkezési felületen találkoznak a kötéldobokkal és kötélkorongokkal, így a tömörítetlen pászmákhoz képest a kopást sokkal jobban bírják. 4. ábra

Külső pászmák számának növelése

A pászmák számának növelésével a kötelek alakstabilitása és deformációállósága lényegesen jobb, az érintkezési felület megnövekedése a felületi nyomás,
illetve a súrlódási veszteségek csökkenéséhez vezetnek, melyek növelhetik a sodronykötél üzemi élettartamát. 5. ábra

Acélsodronykötelek műanyag betétezése

A párnázott köteleknél a kötélmag köré egy speciális műanyag réteg kerül kialakításra. 6. ábra
Ennek köszönhetően a kötelek alakstabilitása jobb lesz, csökken, vagy teljesen kizárható a külső pászmák oldalérintkezése, kisebb a belső huzaltörés valószínűsége. 7. ábra
A műanyag réteg megőrzi a kötélbetét kenési állapotát, csökkenti a belső korrózió lehetőségét.

Módosított kenés

A legjobb minőségű kenőanyagok használata a kötél szerkezetét óvja a nedvességtől és a korróziótól, csökkenti a súrlódási veszteségeket.
A műanyag betétezéshez hasonlóan a kenés csökkenti a rezgéseket, és a belső huzaltörés valószínűségét.
A kötelek  többszöri kenésével a kötelek élettartama akár többszörösére növelhető a kenés nélküli kötelek tulajdonságaihoz képest. 8. ábra

A nagy teljesítményű acélsodronykötelek méretsorozata és felhasználási terület szerinti útmutatója itt érhető el

A drótkötél szerepe a daruk biztonságában

A daruk kötélzete nélkülözhetetlen eleme a nehéz terhek emelésének és a daruk biztonságának. Ez az a komponens, mely összeköti a darut a teherrel, hogy azt a leghatékonyabban és megbízhatóan lehessen mozgatni. Elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy megtartsa az emelendő terhek súlyát, és elég rugalmasnak ahhoz, hogy dobokon és csigákon is áthaladjon anélkül, hogy elszakadna, idő előtt elkopna vagy egyéb módon tönkre menne. A drótkötél minőségének mindig meg kell felelnie a daru használat konkrét körülményeinek. Ha a darukötél minősége kérdéses, vagy nem alkalmas a feladatra, az a teher leeséséhez, a daru meghibásodásához, legrosszabb esetben személyi sérüléshez vezethet. Érdemes olyan acélsodronykötelet választani, mely megfelel az emelési művelet igényeinek.

A különféle daru megoldások specifikus tulajdonságokkal rendelkező köteleket igényelnek. A drótkötél kiválasztásakor ismerni kell a daru sajátosságait és azt, hogy mi az emelendő teher. A kiválasztás során figyelemmel kell lenni a megfelelő vastagságra és hosszra, a környezeti körülményekre, a kopásállóságra és kifáradási tulajdonságokra. A darukötelek karbantartása a biztonság és a kötél élettartam fontos szempontja. Az acélsodronykötelek rendszeres ellenőrzése és karbantartása biztosítja a kopás és elhasználódás idejében történő felismerését, így azok nem vezetnek meghibásodáshoz. A karbantartás magában foglalja a törött elemi szálak és a korrózió jeleinek keresését, felismerését valamint a megfelelő kenés biztosítását.

Darukötelek élettartamát befolyásoló tényezők

A daruköteleket a telepítésük és használatuk módja által okozott kopás, deformálódás és kifáradás miatt vonják ki a használatból. Ugyanazon kötélkialakítás eltérő teljesítményt nyújthat a munkakörülményektől függően. A gyakorlatban a darukötelek élettartamát nem a szakítószilárdság, hanem a megfelelő kötélszerkezet kiválasztása és a használat módja határozza meg.

• A kötélszerkezet és a tárcsa geometriája: A kötélszerkezet közvetlenül befolyásolja a kötél hajlításainak működés közbeni számát. A kötéltárcsák száma növeli a kumulatív hajlítási feszültséget. A kisebb tárcsaátmérők fokozzák ezt a hatást. A nem megfelelő kötélzet és az eltérő tárcsaméretek gyorsítják a kötél kifáradását még akkor is, ha a terhelési határértékek betartásra kerülnek.
• Környezeti hatások: A darukötelek jellemzően a szabadban, akár szélsőséges időjárási körülmények között működnek. A hőmérsékleti ingadozások, a napsütés és a nedvesség folyamatosan befolyásolják a kenési teljesítményt, ami hatással van a belső súrlódásra, így a kifáradásra is. Az ellenőrizetlen környezet szennyeződést okozhat a kötélen, mely során a koptató részecskék bekerülnek a kötélszerkezetbe, tovább növelve a belső kopást.
• Kenés: A megfelelő kenés létfontosságú a belső huzalok súrlódásainak csökkentéséhez és a korrózió elleni védelemhez. Hiánya fokozott hőtermelést eredményez, mely gyors kifáradáshoz vezet.
• A dob és a tárcsa közötti szög: A kötél dőlésszöge határozza meg azt, hogy a dobon a kötél hogyan halad. A dőlésszögek ajánlott határokon belül tartása elengedhetetlen a kötél egyenletes terheléselosztásához, valamint a szabályozott kötéltekercseléshez. A túlzott dőlésszög olyan oldalirányú erőket hoz létre a kötélben, melyek kopáshoz és az elemi szálak deformációjához vezetnek. Többrétegű tekercselés tovább növeli a deformáció és a zúzódásos sérülés kockázatát.
• Terhelési ciklusok: A kötél minden áthaladása a csigán hajlítófeszültséget hoz létre az elemi szálakban (huzalokban). A közepes terhelésű, nagy frekvenciájú emelések gyorsabb kifáradáshoz vezetnek, mint az alkalmankénti, de nagy teherrel végzettek. A rövid emelési távolságok, a folyamatos üzemi ciklusok, a gyakori indítási és leállítási mozgások növelik a kötél kifáradását.

Elhasználódási határértékek és biztonsági darukötél-csere

A daruköteleket az ISO 4309 nemzetközi szabvány és a hatályos munkabiztonsági előírások szerint haladéktalanul ki kell vonni a használatból, ha az alábbi kritikus elváltozások bármelyikét észleli a rendszeres felülvizsgálat során:

• Elemi száltörések sűrűsége: Ha a látható huzaltörések száma egy meghatározott kötélhosszon (például a kötélátmérő 6-szorosának vagy 30-szorosának megfelelő szakaszon) eléri a szabvány táblázatában rögzített határértéket, a daru típusától és a pászmaszerkezettől függően.
• Helyi huzaltörés-koncentráció: Különös figyelmet kell fordítani a pászmák közötti belső törésekre, vagy ha a száltörések egyetlen pászma egyetlen sodrási lépésközén belül sűrűsödnek.
• Kritikus átmérőcsökkenés: Ha a mérőeszközzel, több ponton ellenőrzött névleges kötélátmérő a külső kopás vagy a belső szerkezet (mag) károsodása miatt 7%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökken a kiindulási értékhez képest.
• Súlyos szerkezeti deformációk: Bármilyen látható pászmalazulás, hullámosodás, dugóhúzó-effektus, kikosarasodás, helyi ellaposodás vagy csomósodás azonnali kötélcserét tesz szükségessé.
• Tribokorrózió és belső rozsda: A pászmaközökből szivárgó vörösbarna por (tribokorrózió) a kenés teljes hiányát és a belső, láthatatlan elemi szálak súlyos korróziós roncsolódását jelzi, ami drasztikusan csökkenti a minimális szakítóerőt.
• Hőhatás vagy elektromos ív: Ha a kötelet magas hőmérséklet érte, vagy elektromos ívkisülés (pl. hegesztés közbeni áthúzás) miatt égési nyomok, elszíneződések láthatók a huzalokon.

Műszaki szempontok darukötél rendelése esetén

A precíz beépíthetőség és a Gépek Direktíva előírásainak betartása érdekében az ajánlatkérés során határozza meg a következőket:

• Pontos kötélkonstrukció: A daru típusától és az emelési magasságtól függően forgásszegény (pl. 18x7) vagy teljesen forgásmentes (pl. 35x7) pászmaszerkezet.
• Kompakt kivitel igénye: Szükséges-e alakított pászmás tömörítés a többrétegű csévélésből adódó mechanikai nyomódások és a gyorsabb kötélkopás kivédésére.
• Kötélátmérő és tűrés: A névleges átmérő milliméterben, mérőeszközzel, több ponton ellenőrizve a meglévő kötélkorongok hornyainak profiljához mérten.
• Sodrási irány és mód: A kötéldob kialakításához (jobb vagy bal hornyolás) igazodó sodrásirány meghatározása, elkerülve a kötél használat előtti tönkremenetelét.
• Kötélvég-kialakítás: Szükséges-e a kötélvégek izzításos vágással történő lezárása, ékes kötélvégzár, vagy préshüvelyes fül biztosítása.

Darukötelek méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el

Tekintse meg az acélsodronykötelek szerkezeti választási útmutatóját ›

(Csörlőzés, fakitermelés, vonszolás, rögzítés)

Ebben a kategóriában a kötelek nincsenek kitéve bonyolult, sokgörgős darurendszereknek, viszont folyamatosan mechanikai sérülések, sár, kövek és durva fizikai hatások érik őket. A választás során az alábbi szempontok a döntőek:

• A kopásállóság az első (Vastag külső huzalok): Mivel az erdészeti csörlő vagy az autómentő kötele folyamatosan a földön, fákon vagy köveken csúszik, olyan kötelet kell választani, amelynek a külső huzaljai vastagok. A 6x7-es vagy a 6x19-es Standard szerkezetek kiválóan ellenállnak a dörzsölődésnek és a külső koptató hatásoknak.
• A belső mag típusa (Rostos betét vs. Acélbetét): A textilmagvas (FC) kötelek rugalmasabbak, jobban elnyelik a rántásszerű terheléseket (pl. elakadt jármű kirántása), és jobban tárolják a belső kenőanyagot. Az acélmagvas (IWRC) verziók viszont jobban bírják, ha a kötél erősen rászorul a csörlődobra, mert nem lapulnak el olyan könnyen.
• A forgásmentesség itt másodlagos: Mivel a teher (pl. egy farönk vagy egy autó) a földön mozog és meg van vezetve, nem szükséges a drágább, pörgésmentes kötéltechnológia. A hagyományos sodrású kötelek tökéletesen megfelelnek.
• Felületvédelem: Mezőgazdasági és kültéri környezetben a rozsdásodás elkerülése végett szinte mindig a horganyzott (galvanizált)vagy PVC bevonatos kötelek jelentik a jó választást.

Magas- és mélyépítő gépek, daruk és nehéz földmunkagépek

(Toronydaruk, autódaruk, cölöpözők, bányagépek, lánctalpas kotrók)

Itt a kötelek mint precíziós gépelemek funkcionálnak. Nagy súlyokat kell mozgatniuk nagy magasságokba vagy mélységekbe, miközben folyamatosan nagy sebességgel futnak át a kötélkorongokon és a dobon. A megközelítés itt teljesen más:

• A forgásmentesség kötelező (Rotation-resistant): Ha a teher egyetlen kötélágon függ nagy magasságban (pl. toronydarunál), sima kötéllel a teher életveszélyesen pörögni kezdene. Ide speciális, többrétegű, ellentétes sodrású pörgésmentes köteleket szabad csak beépíteni.
• Hajlítási fáradás elleni védelem (Sok vékony huzal): A kötélnek bírnia kell a görgőkön való folyamatos oda-vissza hajlítást anélkül, hogy a huzalok eltörnének. Ezért bonyolult, sokszáz huzalból álló szerkezeteket alkalmaznak (pl. 6x36 Warrington-Seale vagy 8 pászmás speciális darukötelek).
• Többrétegű csévélés (Plasztikusan tömörített kötelek): A modern daruk dobjain a kötél több rétegben tekeredik egymásra. A sima kötelek itt szétnyomják és tönkreteszik egymást. Erre a feladatra kizárólag a prémium gyártók (pl. Diepa, Python) tömörített (compacted) köteleit használják, amelyek külső felülete teljesen sima, így nem akadnak egymásba a rétegek.
• Belső plasztifikálás (Műanyag köpeny): A csúcskategóriás daruköteleknél az acélmag és a külső pászmák között egy műanyag réteg található. Ez tompítja a belső feszültséget, nem engedi, hogy a huzalok egymásba vágódjanak, és bent tartja a gyári kenést, ami drasztikusan megnöveli a kötél élettartamát.

A megfelelő acélsodronykötél kiválasztása, megrendelése során mindenképp meg kell határozni a következőket:

A beépítendő/cserélendő kötél eredeti specifikációja, tervezői/gépkönyvi előírása, vagy a következők:

• átmérő [mm]
• hossz [m] (vagy [mm])
• kötél szerkezete
• betét: rostos/acél/tömör műanyag/pászma/kötél
• szilárdsági osztály : 1570/1770/1960/2160
• sodrás : jobbos/balos – kereszt/hossz 
• kenés : száraz/kent - belső/külső/külső és belső kenés
• alkalmazási cél, feladat
• üzemi/felhasználási/beépítési körülmények
• korábban használt, megfelelően működő kötél jellemzői

Standard kötelek jellemző felhasználási területei

A táblázat felsorolása nem teljeskörű.

Acélsodronykötelek méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el
 

1. Acélsodronyköteles függesztékek - részletekek itt

A klasszikus, robusztus és biztonságos megoldás

Az acélsodronyköteles függesztékek a legelterjedtebbek a nehéziparban és az építkezéseken. Elérhetők 1, 2, 3 vagy 4 ágú szerelvényezett kivitelben (gyűrűkkel, horgokkal), valamint speciális kialakításokban is.

Típusok és változatok:

• Préselt (alumínium hüvelyes) sodronykötél: A leggyakoribb, általános ipari kivitel, ahol a kötélvég fülét egy alumínium hüvely préselésével rögzítik.
• Végkiöntéses sodronykötél: Extrém teherbírású, merev rögzítést biztosító technológia. A kötélvéget egy fémhüvelybe (szelencébe) vezetik be, majd speciális műgyantával vagy fémötvözettel öntik ki. Főként daruk fix pontjainál, hidaknál és mélyépítési gépeknél használatos.
• Acélpréseléses sodronykötél: Nagy teherbírású, merev rögzítést biztosító technológia. A kötélvéget egy furattal rendelkező kötélvég terminálba vezetikbe, majd speciális szerszámmal lepréselik. A végződések jellemzően menetes, villás vagy szemes kalakításúak, feszítőrendszerekhez, nehézüzemű daruzási feladatokhoz használatosak. (Rozsdamentes változataik növényfuttatáshoz, korlátokhoz, egyéb belsőépítészeti célokra használhatók.)
• Grummet (végtelenített) kötél: Egyetlen darab, végtelenített sodronykötélből, speciális fonással készülő függeszték. Rendkívül nagy teherbírást tesz lehetővé viszonylag kis átmérő mellett, kifejezetten óriási, kompakt terhek emelésére.

Mikor válassza?

• Munkaterület: Építkezések, szerkezetépítés, hajógyártás, nehézgépipar.
• Környezet: Jól bírja a kültéri viszonyokat, a száraz hőt (akár 100-150 °C-ig tehercsökkenés nélkül, acélmag esetén).
• Milyen feladatra? Előregyártott betonelemek, acélgerendák, konténerek, géptestek emelésére, ahol a teher felülete érdes vagy durva, de nem karcolódik könnyen.

2. Teherlánc függesztékek - részletek itt

A szinte elnyűhetetlen, variálható, könnyen szerelhető rendszer.

A láncos függesztékek a legidőtállóbbak. Legnagyobb előnyük, hogy rendkívül ellenállóak a mechanikai sérülésekkel (éles sarkok, vágások) szemben, az ágak hossza láncrövidítő horgokkal könnyen állítható, és sérülés esetén az egyes elemek cserélhetők. Elérhetők 1, 2, 3 és 4 ágú konfigurációkban.

Anyagminőségek és speciális osztályok:

• Grade 80 (8-as osztály): A hagyományos, jól bevált ipari szabvány. Kiváló ár-érték arányú, robusztus láncok.
• Grade 100 (10-es osztály): Modern, emelt teherbírású ötvözet. Azonos láncátmérő mellett kb. 25%-kal nagyobb teherbírást nyújt, mint a Grade 80, ezáltal a komplett függeszték jóval könnyebb és könnyebben kezelhető.
• Fekete színpadtechnikai láncok: Kifejezetten rendezvényekre, koncertekre, színházi fény- és hangtechnikai eszközök, traverzek emelésére és biztosítására tervezett láncok (Grade 80 kivitelben). Matt fekete felületük miatt láthatatlanok maradnak a sötét színpadon.
• Grade 60 Rozsdamentes (Inox) osztály: Kifejezetten savas, lúgos, nedves vagy vegyi környezetbe. Nem rozsdásodik, így elengedhetetlen a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és a szennyvízkezelésben.

Mikor válassza?

• Munkaterület: Kohászat, öntödék, gépgyártás, mélyépítés, rendezvénytechnika, vegyipar.
• Környezet: Extrém durva körülmények, éles szegélyű terhek, magas üzemi hőmérséklet (akár 200 °C felett is alkalmazható teherbírás-korrekcióval).
• Milyen feladatra? Nehéz, éles sarkokkal rendelkező gépek, öntőformák, idomok emelésére, valamint olyan helyekre, ahol a függeszték hosszat gyakran kell finomhangolni a teher súlypontja miatt.

3. Textil függesztékek (Hevederek és körkötelek) - részletek itt

A sérülékeny, féltett felületek testőre

A textil függesztékek (poliészter alapanyagúak) a legkíméletesebb emelőeszközök. Rendkívül könnyűek, puha felületűek, nem tesznek kárt a teherben, és a színkódolt rendszerük miatt (minden szín egy-egy teherbírási kategóriát jelöl) nagyon könnyen azonosíthatók.

Típusok és változatok:

• Emelőhevederek (füles hevederek): Lapos, szőtt poliészter szalagok, a végükön megerősített fülekkel. Széles felfekvési felületet biztosítanak, ami elosztja a nyomást az emelendő terhen.
• Körkötelek (végtelenített): Egy végtelenített védőhüvelybe zárt, nagy szilárdságú poliészter fonat-magból állnak. Rendkívül hajlékonyak, tökéletesen rásimulnak a teherre (pl. strangolásos, azaz "bölcső" emelésnél).
• Szerelvényezett textil függesztékek: Hasonlóan a láncokhoz vagy drótkötelekhez, a textil körköteleket vagy hevedereket 1, 2, 3 vagy 4 ágú fémgyűrűs és horgos szerelvényekkel kombinálják, egyesítve a textil puhaságát a horgok gyors rögzíthetőségével.

Mikor válassza?

• Munkaterület: Autóipar, festőüzemek, jacht- és hajóemelés, lakatosüzemek, raktározás.
• Környezet: Normál hőmérséklet (-40 °C és +100 °C között), vegyszermentes vagy mérsékelten vegyszeres környezet. Éles sarkoknál kötelező hozzájuk élvédőt vagy védőhüvelyt használni, mert az éles fém megsértheti a textilt!
• Milyen feladatra? Frissen festett elemek, polírozott hengerek, műanyag- vagy üvegszálas testek, értékes alkatrészek, hajótestek emelésére – mindenre, aminek a felülete nem karcolódhat vagy nyomódhat meg.

Alumínium hüvelyes acélsodrony függesztékek szabványos konstrukciós kialakítása 

Egyágú és végtelenített függesztékek

• A típus: Alapvető 1 ágú kivitel, amely mindkét végén szabványos, hidraulikusan préselt alumínium hüvelyes kötélfüllel rendelkezik az egyszerű beakasztásért.
• APK típus: Vegyes kialakítású 1 ágú függeszték, amelynek az egyik vége normál kötélfüllel, míg a másik vége kötélszívvel védett füllel van szerelvényezve.
• PK típus: 1 ágú emelőkötél, amely mindkét végén kötélszívvel megerősített füllel készül a szerelvények kopásmentes csatlakoztatásához.
• 1PK típus: 1 ágú függeszték egyik oldalán szabad kötélvéggel, a másikon kötélszíves kötélfüllel
• C típus: 1 ágú függeszték egyik oldalán szabad kötélvéggel, a másikon szerelvénnyel, jellemzően normál vagy önzáró horoggal (CH vagy CHO)
• D típus: 1 ágú függeszték egyik végén gyűjtőkarikával, a másik végén kötélszíves füllel vagy szerelvénnyel, jellemzően gyűjtőkarikával vagy horoggal (DGYGY, DGYH, DGYHO, DGYPK)
• E típus: 1 ágú függeszték egyik végén normál kötélfüllel, a másikon szerelvénnyel, jellemzően horoggal (EH, EHO) 
• F típus: végtelenített kivitel

Többágú függesztékek

• G típus: 2 ágú kialakítás felső gyűjtőkarikával és kötélszíves alsó fülekbe szerelt szerelvényekkel, jellemzően horgokkal (GH, GHO)
• H típus: 4 ágú kialakítás felső függesztő garnitúrával és kötélszíves alsó fülekbe szerelt szerelvényekkel, jellemzően horgokkal (GH, GHO)

Acélsodrony függesztékek megengedett teherbírása és terhelhetőségi táblázata

A függesztékek általános esetben rostos betétes, WS6x36 szerkezetű horganyzott sodronykötélből készülnek.
Az alábbi táblázat szerint a függesztékek terhelhetősége 1770 N/mm² szilárdsági osztályú kötél felhasználásával értendő.
A szerelvény nélküli függesztékeknél ( pl. A-típus ) feltételezve, hogy az emelési pont átmérője minimum kétszerese a függesztő kötél névleges átmérőjének.

Acélsodrony függesztékek részletes méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el

Láncfüggeszték alap kiviteli formák

• 1KL típus: 1 ágú láncfüggeszték felső függesztőgyűrűvel és alsó teherhoroggal szerelve.
• 2KL típus: 2 ágú láncfüggeszték felső közös gyűjtőkarikával és alsó kovácsolt emelőhorgokkal.
• 3KL típus: 3 ágú láncfüggeszték felső mesterhármas gyűjtőgarnitúrával és alsó kiakadásgátlós horgokkal.
• 4KL típus: 4 ágú láncfüggeszték felső teherelosztó függesztő-garnitúrával és alsó önzáró biztonsági horgokkal.
• 1KLV típus: 1 ágú koszorús végtelenített láncfüggeszték gyűjtőkarikába visszazárt lánchurokkal kialakítva.
• 2KLV típus: 2 ágú koszorús végtelenített láncfüggeszték gyűjtőkarikába visszazárt dupla lánchurokkal kialakítva.
• KLH típus: Szerelt végtelenített láncfüggeszték nagyszilárdságú láncösszekötő szemmel végtelenítve.

Láncfüggesztékek megengedett teherbírása és terhelhetőségi összehasonlító táblázata - 8-as, 10-es és 6-os osztály

Lánc Ø (mm)	1 ágú	1 ágú	2 ágú		2 ágú		3 és 4 ágú		Végtelenített	Végtelenített	Hurkolt
	0º	0º	0º - 45º	45º - 60º	0º - 45º	45º - 60º	0º - 45º	45º - 60º	0º - 45º	0º - 45º	0º
6	1,12	0,9	1,6	1,12	1,25	0,9	2,36	1,7	1,6	2,36	1,8
7	1,5	1,2	2,12	1,5	1,68	1,2	3,15	2,24	2,12	3,15	2,5
8	2	1,6	2,8	2	2,24	1,6	4,25	3	2,8	4,25	3,15
10	3,15	2,52	4,25	3,15	3,52	2,52	6,7	4,75	4,25	6,7	5
13	5,3	4,25	7,5	5,3	5,93	4,24	11,2	8	7,5	11,2	8,5
16	8	6,4	11,2	8	9	6,4	17	11,8	11,2	17	12,5
18	10	8	14	10	11,2	8	21	15	14	21	16
20	12,5	10	17	12,5	14	10	26,5	19	17	26,5	20
22	15	12	21,2	15	16,8	12	31,5	22,4	21,2	31,5	23,6
26	21,2	16,96	30	21,2	23,74	16,96	45	31,5	30	45	33,5
32	31,5	25,2	45	31,5	35,28	25,2	67	47,5	45	67	50
6	1,4	1,12	2	1,4	1,6	1,12	3	2,12	2	3	2,24
7	1,9	1,5	2,65	1,9	2,12	1,5	4	2,8	2,65	4	3
8	2,5	2	3,55	2,5	2,8	2	5,3	3,75	3,55	5,3	4
10	4	3,15	5,6	4	4,25	3,15	8	6	5,6	8	6,3
13	6,7	5,3	9,5	6,7	7,5	5,3	14	10	9,5	14	10,6
16	10	8	14	10	11,2	8	21,2	15	14	21,2	16
20	16	12,8	22,4	16	17,92	12,8	33,6	24	22,4	33,6	25,6
22	19	15	26,5	19	21,2	15	40	28	26,5	40	30
26	26,5	21,2	37,1	26,5	29,68	21,2	55,65	39,75	37,1	55,65	42,4
6	0,9	0,7	1,25	0,9	1	0,7	1,85	1,35	1,25	1,9	1,44
7	1,25	1	1,75	1,25	1,4	1	2,6	1,85	1,75	2,65	2
8	1,6	1,25	2,2	1,6	1,7	1,2	3,35	2,4	2,15	3,25	2,5
10	2,5	1,95	3,5	2,5	2,7	1,95	5,25	3,75	3,45	5,15	4
13	4,2	3,3	5,95	4,25	4,7	3,3	8,9	6,35	5,8	8,8	6,8
16	6,3	5	8,8	6,3	7	5	13,2	9,4	8,8	13,2	10

Láncfüggesztékek részletes méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el

Hevederek hosszának meghatározása

A névleges hossz mindig az emelőheveder terheletlen állapotában mért hossza. A terhelt emelőheveder hossza a maradó és rugalmas deformációkból adódóan változhat.

Műanyagszálas hevederek - a minimális hossz figyelembe vételével -  igény szerinti hosszúságban gyárthatók. A fülek mérete a szabvány előírásai alapján nem változtathatók.

A heveder hosszát az emelni kívánt teher méretei és a kötözési mód alapján célszerű meghatározni

• Egyenes ágon /vagy ’függőlegesen egy ágon’ vagy angolul: vertical hitch - a kötözőelemek közvetlenül 1-1 csatlakozási ponthoz kapcsolódnak.
• Szorítókötözés / vagy angolul: choker hitch - a függesztékágak a terhen keresztül vagy a terhen körbe vannak vezetve és a kötözőelem a kötélbe vissza van akasztva vagy befűzve. A terhelhetőség a névleges 80%-a.
• Hurkolt kötözés / vagy ’alácsapott’ vagy angolul: basket hitch: a függeszték a terhen keresztül vagy a teher alatt van vezetve, de a kötözőelemek közvetlenül a végszemhez vagy az emelőgép horgához csatlakoznak.

ID műanyagszálas emelőheveder mérettáblázata és teherbírása (t) - WLL

Színkód	Névleges teherbírás (t)	Heveder  szélessége HS (mm)	Fül hossza FH (mm)	Fül szélessége FS mm	Legkisebb rendelhető hossz L (m)	Teherbírás   (t)
	1	30	300	15	0,75	1	2	0,8	1,4	1
	2	60	350	30	1	2	4	1,6	2,8	2
	3	90	400	45	1	3	6	2,4	4,2	3
	4	120	500	60	1,5	4	8	3,2	5,6	4
	5	150	550	75	1,5	5	10	4	7	5
	6	180	600	90	2	6	12	4,8	8,4	6
	8	240	650	120	2,5	8	16	6,4	11,2	8
	10	300	900	150	2,5	10	20	8	14	10

A megadott méretek a heveder terheletlen állapotára vonatkoznak.

Körkötelek hosszának meghatározása

A névleges hossz mindig az emelőkötél terheletlen állapotában mért hossza. A terhelt emelőheveder hossza a maradó és rugalmas deformációkból adódóan változhat. Műanyagszálas körkötelek - a minimális hossz figyelembe vételével -  igény szerinti hosszúságban gyárthatók. A körkötél teljes hossza a kerület fele.

A körkötél hosszát az emelni kívánt teher méretei és a kötözési mód alapján célszerű meghatározni

• Egyenes ágon /vagy ’függőlegesen egy ágon’ vagy angolul: vertical hitch - a kötözőelemek közvetlenül 1-1 csatlakozási ponthoz kapcsolódnak.
• Szorítókötözés / vagy angolul: choker hitch - a függesztékágak a terhen keresztül vagy a terhen körbe vannak vezetve és a kötözőelem a kötélbe vissza van akasztva vagy befűzve. A terhelhetőség a névleges 80%-a.
• Hurkolt kötözés / vagy ’alácsapott’ vagy angolul: basket hitch: a függeszték a terhen keresztül vagy a teher alatt van vezetve, de a kötözőelemek közvetlenül a végszemhez vagy az emelőgép horgához csatlakoznak.

IRS körkötél mérettáblázata és teherbírása (t) - WLL

Színkód	Névleges teherbírás   (t)	Felfekvés a teher alatt F (mm)	Legkisebb rendelhető máködési hossz L1 (m)	Teherbírás  (t)
	1	50	0,5	1	2	0,8	1,4	1
	2	55	0,5	2	4	1,6	2,8	2
	3	60	0,5	3	6	2,4	4,2	3
	4	75	1	4	8	3,2	5,6	4
	5	85	1	5	10	4	7	5
	6	90	2	6	12	4,8	8,4	6
	8	100	2	8	16	6,4	11,2	8
	10	120	2	10	20	8	14	10

A megadott méretek a körkötél terheletlen állapotára vonatkoznak.

Szerelvényezett műanyagszálas függesztékek hosszának meghatározása

A poliészterszálas függesztékek rendelése esetén (a sodronykötél- és láncfüggesztékektől eltérően) a gyártáshoz felhasznált IRS körkötél hosszúságát ( L ) kell megadni. Ehhez adódik hozzá a szerelvények mérete, melyek együttesen adják a függeszték beakasztási távolságát!

IRG poliészter függesztékek megengedett teherbírása és terhelhetőségi táblázata (t) - WLL

Műanyagszálas függesztékeink méretsorozata és ajánlatkérése itt tekintehető meg

Fontos tudnivalók a sodronykötél függesztékek kezelésével és karbantartásával kapcsolatban

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül meg kell vizsgálni

• az acélsodronykötél függeszték megegyezik-e a megrendelttel;
• az acélsodronykötél függeszték gyártói bizonylata rendelkezésre áll-e;
• az acélsodronykötél függesztéken szereplő azonosító és a teherbírásra vonatkozó adatok egyeznek-e a bizonylat adataival. 

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül el kell végezni

• Az acélsodronykötél függeszték rendelkezésre álló adatait be kell jegyezni az emelőgépnaplóba vagy a függeszték nyilvántartásba, illetve ellenőrizni kell, hogy a függeszték adatai ezen dokumentumban szerepelnek-e.
• a kezelőt vagy kezelőket megfelelő oktatásban kell részesíteni az acélsodronykötél függeszték használatával és karbantartásával kapcsolatban, és a fenti oktatást bizonyító írásos dokumentumot meg kell őrizni. 

Felülvizsgálatok

Minden használat előtt meg kell vizsgálni a függesztéket egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról:

• azonosíthatóság (egyedi jel);
• időszakos vizsgálat érvényessége;
• károsodás illetve meghibásodás szempontjából.

Ha az acélsodrony kötél függesztéken az azonosító és a biztonságos használathoz szükséges más adatok nem találhatók,
vagy az adattábla tartalma nem, vagy nem egyértelműen olvasható, a függesztéket ki kell vonni a használatból!

Ha az időszakos vizsgálat érvényessége lejárt, a függesztéket ki kell vonni a használatból és elkülönítve kell tárolni az újabb vizsgálatig! 

Korlátozni kell a használhatóságot

• magas vagy alacsony környezeti hőmérsékletű kedvezőtlen környezetben;
• különösen veszélyes körülmények esetén (hasadó anyagok, olvasztott fém, erősen korrozív környezet, stb.);
• savas vagy egyéb vegyileg veszélyes helyen. 

Az acélsodronykötél függeszték használatát fel kell függeszteni és ki kell vonni a használatból, ha a következők állapíthatók meg

• Az alsó vagy felső csatlakozó szerelvények deformálódtak;
• Bármely szerelvényen repedés, bevágás, hő okozta elszíneződés, elhajlás, deformáció keletkezett;
• Elemi szál törések a külső pászmák felületén;
• Elemi szál törések a kötélvég-befogásnál;
• Elemi szálak csoportos törése;
• Pászmaszakadás;
• Kötélátmérő csökkenése (max. 10%-ig megengedett);
• Rugalmasság csökkenése;
• Külső és belső kopás, erős külső és belső korrózió;
• Hullámosság, kikosarasodás;
• Elemi szál hurokképződése;
• Elemi szál, vagy pászma fellazulás;
• A kötél helyi megvastagodása;
• A kötél keresztmetszet-csökkenése;
• A kötél laposodása;
• Hurokforma képződése;
• A kötél megtörése;
• Hő, vagy elektromos hatás okozta sérülés tapasztalható;
• A horog kinyílására utaló jel mutatkozik (a megengedett max. méretnövekedés 10% lehet), vagy a kötözőelem alakváltozása, repedése illetve kopása tapasztalható. 

Időszakos felülvizsgálat - teljes vizsgálat (a vizsgálatról naplót kell vezetni!) 

Legfeljebb 6 havonta illetékes, érvényes jogosultsággal rendelkező személynek teljes vizsgálatot kell tartania. Amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, akkor legalább negyedévente kell a vizsgálatot elvégezni!

Legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikus terheléspróbának kell alávetni, a névleges terhelés 1,25 -szörösével. 

Javítás, karbantartás 

A meghibásodott, vagy a használatból műszaki, vagy más, biztonságos használatot befolyásoló okból kivont acélsodronykötél függesztékek vizsgálatával és javításával kapcsolatban a gyártót vagy érvényes jogosultsággal rendelkező szakértőt ajánlott megkeresni, az üzemeltető ne kísérletezzen ezzel!

A karbantartás során rendszeresen meg kell tisztítani a függesztéket az esetlegesen rátapadt szennyeződésektől olyan módszerrel, amely a függeszték anyagát nem károsítja. TILOS savas vagy hevítéses módszereket alkalmazni, illetve más olyan módszert amely az esetleges felületi hibákat elfedheti, vagy a függesztéket károsíthatja. 

Kötözési szabályok 

A függesztéket a teherhez és az emelőgéphez kötözőelemekkel, pl. horoggal vagy végszemmel lehet csatlakoztatni, csavarodásmentesen.
Az emelési pont a horogöbölben legyen, soha ne a csúcson, vagy a horogtorokba beékelten.
A csatlakozó elem minden irányban szabadon mozoghasson a hajlító terhelés elkerülése érdekében. 

Terhelési szimmetriák 

Többágú függesztékek terhelhetőségei szimmetrikus vagy közel szimmetrikus terhelést figyelembe véve vannak meghatározva.
Ez azt jelenti, hogy a teher emelésekor törekedni kell a lehetőleg szimmetrikus terhelési viszonyok biztosítására. 

Fontos tudnivalók a rövidszemű teherlánc-függesztékek kezelésével és karbantartásával kapcsolatban

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül meg kell vizsgálni:

• a láncfüggeszték megegyezik-e a megrendelttel;
• a láncfüggeszték gyártói bizonylata rendelkezésre áll-e;
• a láncfüggesztéken szereplő azonosító és a teherbírásra vonatkozó adatok egyeznek-e a bizonylat adataival. 

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül el kell végezni:

• A láncfüggeszték rendelkezésre álló adatait be kell jegyezni az emelőgépnaplóba vagy a függeszték nyilvántartásba, illetve ellenőrizni kell,
  hogy a függeszték adatai ezen dokumentumban szerepelnek-e.
• a kezelőt vagy kezelőket megfelelő oktatásban kell részesíteni a láncfüggeszték használatával és karbantartásával kapcsolatban,
  és a fenti oktatást bizonyító írásos dokumentumot meg kell őrizni. 

Felülvizsgálatok: 

Minden használat előtt meg kell vizsgálni a függesztéket egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról:

• azonosíthatóság (egyedi jel);
• időszakos vizsgálat érvényessége;
• károsodás illetve meghibásodás szempontjából.

Ha a láncfüggesztéken az azonosító és a biztonságos használathoz szükséges más adatok nem találhatók, vagy az adattábla tartalma nem, vagy nem egyértelműen olvasható,
a függesztéket ki kell vonni a használatból!

Ha az időszakos vizsgálat érvényessége lejárt, a függesztéket ki kell vonni a használatból és elkülönítve kell tárolni az újabb vizsgálatig! 

Korlátozni kell a használhatóságot

• magas vagy alacsony környezeti hőmérsékletű kedvezőtlen környezetben;
• különösen veszélyes körülmények esetén (hasadó anyagok, olvasztott fém, erősen korrozív környezet, stb.);
• savas vagy vegyileg veszélyes helyen a 8-as és 10-es osztályú láncos függesztékek használata nem ajánlott! 

A terhelhetőség korlátozása a hőmérséklet függvényében:

A teherbírástáblázatok szerinti névleges terhelhetőséget az aktuális hőmérséklettartományt figyelembe vevő tényezővel kell szorozni
az adott helyen való megengedhető terhelhetőség meghatározásához . 

A teherlánc-függeszték használatát fel kell függeszteni és ki kell vonni a használatból, ha a következők állapíthatók meg:

• erős külső és belső korróziós nyomok láthatók;
• az elemek bármelyikén kopás tapasztalható;
• az alsó vagy felső csatlakozó elemek deformálódtak;
• a lánc megnyúlt (a láncszem hossza 5%-nál nagyobb nyúlást szenvedett, vagy a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult);
• a láncfüggeszték bármely elemén alaktorzulás, elhajlás, törés, repedés, bevágás, lekopás, felverődés, rendellenes hézag, elektromos hatás okozta nyom, hegesztési hatás, hő okozta elszíneződés vagy más – biztonságos használatot befolyásoló – eltérés keletkezett.
• lánc esetén a legkopottabb keresztmetszet legkisebb méretének és a rá merőlegesen mérhető távolságnak a számtani átlaga nagyobb kell legyen a lánc névleges átmérőjének 90%-ánál;
• a szemes horog kopása vagy kihajlása esetén  -  a szájnyílás megengedett méretnövekedése +10%;
• a szerelvények meg nem engedett alakváltozása illetve kopása tapasztalható.

Időszakos felülvizsgálat - teljes vizsgálat (a vizsgálatról naplót kell vezetni!) 

Legfeljebb 6 havonta illetékes, érvényes jogosultsággal rendelkező személynek teljes vizsgálatot kell tartania. Amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, akkor legalább negyedévente kell a vizsgálatot elvégezni!

Legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikus terheléspróbának kell alávetni, a névleges terhelés 1,25 -szörösével. 

Javítás, karbantartás 

A meghibásodott, vagy a használatból műszaki, vagy más, biztonságos használatot befolyásoló okból kivont láncfüggesztékek vizsgálatával és javításával kapcsolatban a gyártót vagy érvényes jogosultsággal rendelkező szakértőt ajánlott megkeresni, az üzemeltető ne kísérletezzen ezzel!

A hibás szerelt részegységet az eredetivel azonos paraméterű, műbizonylattal rendelkező újra kell cserélni.

Javítás esetén el kell végezni az időszakos vizsgálatot is.

A szerelt láncfüggesztéknek illetve bármely elemének hegesztéssel történő javítása tilos!

A karbantartás során rendszeresen meg kell tisztítani a függesztéket az esetlegesen rátapadt szennyeződésektől olyan módszerrel, amely a függeszték anyagát nem károsítja. TILOS savas vagy hevítéses módszereket alkalmazni, illetve más olyan módszert amely az esetleges felületi hibákat elfedheti, vagy a függesztéket károsíthatja.

Tisztítást követően a láncot korrózióvédelem, és a kopás csökkentése érdekében olajozni kell! 

Kötözési módok 

A nagyszilárdságú teherláncos függesztéket az emelőberendezés horgára vagy közvetlenül lehet ráakasztani vagy megfelelő méretű és teherbírású közbenső szerelvények segítségével. A teherhez csatlakozás is hasonló módon történhet. Horgos csatlakoztatás esetén a beakasztási pont úgy helyezkedjen el, hogy a horogöbölben legyen, ne a horog csúcsán. Ügyelni kell arra, hogy a teher csatlakozó elem minden irányban szabadon mozoghasson a hajlító terhelés elkerülése érdekében.

Közvetlen (direkt) kötözés: a függesztékág(ak) közvetlenül 1-1 emelési ponthoz kapcsolódik (kapcsolódnak)

Hurkolt kötözés („alácsapó”) kötözés: a teherláncos függeszték nem a teher kialakított függesztési pontjához csatlakozik, hanem át van alatta fűzve. A láncvég szerelvény(ek) közvetlenül az emelőberendezés horgához vagy az azon elhelyezkedő szerelvényhez kapcsolódnak.

Szorító kötözés: a függesztékággal vagy ágakkal az emelendő a terhet körbeveszik úgy, hogy az vissza van hurkolva az emelőágra vagy a kötélvég szerelvény van visszaakasztva rá. A terhelhetőség ebben az esetben a névleges terhelhetőséghez képest 20%-kal csökken. Ennél a kötözési módnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a teher éles vagy annak tekinthető sarkai a károsíthatják a függesztéket (vagy akár a teher is sérülhet ), ezért szükség szerint gondoskodni kell a megfelelő élvédelemről. Többágú felkötés esetén is kerülni kell a függesztékágak becsavarodását, a teher emelés közbeni elbillenését és elfordulását, illetve ügyelni kell a kötözés irányára is.

Kombinált és egyedi kötözések: pl. előzőek kombinációja. 

Terhelési szimmetriák 

Többágú függesztés esetén akkor beszélhetünk a terhelési szimmetriáról, ha a függesztékágak terhelése azonos mértékű. A függesztékek táblázati névleges terhelhetősége szimmetrikus vagy közel szimmetrikus terhelést figyelembe véve vannak meghatározva. Szimmetrikusnak értelmezünk egy terhelést többágú felkötés esetén, ha az alábbi feltételek együttesen biztosítottak:

• a függesztékágak függőlegessel áganként azonos szöget zárnak be, ez a bezárt szöge nagyobb mint 15º illetve a függőlegessel bezárt szögek közötti eltérés 15º-on belül van;
• az emelendő teher nagysága a névleges függeszték terhelhetőségének 80%-ánál kisebb;
• a függesztékágak vetületei a vízszintes síkban szimmetrikusan helyezkednek el vagy a vízszintes szögek közötti eltérés 15º-on belül van (3 és 4 ágú függesztés esetében).

A terhelés aszimmetrikusnak nevezhető, ha a felsorolt feltételek nem biztosítottak. A terhelési aszimmetriából adódó eltérő függesztékág terhelések illetve a teherre átadódó terhelések nagyságát célszerűen illetékes és / vagy szakértő személlyel kell meghatároztatni. Aszimmetrikus terhelés esetén lehetőség van arra is, hogy a többágú függesztéket legfeljebb terhelhetőségének 50%-át figyelembe véve alkalmazzák, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel a biztonságos felkötés és emelés más feltételeit ne kelljen batartani és teljesíteni!

Más biztonsági szempontok

(A biztonságos emelés feltételrendszerét az Emelőgép Biztonsági Szabályzat meghatározza, az alábbi felsorolás nem teljeskörű.) 

Terhelhetőség csökkenése a teher peremének rádiusza figyelembevételével

"d" = lánc névleges átmérője
100% WLL		70% WLL		50% WLL

Az emelt teher éles pereménél közbetétet, élvédőt, vagy más hasonló funkciójú eszközt kell alkalmazni.

A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad csatlakoztatni.

Egy horogba csak annyi kötélhurkot, gyűjtőkarikát, emelőszemet, stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól beleférjenek és a horog tengelyvonalától mért 45-45 fokon belül helyezkedjenek el.

A kezeket és más testrészeket távol kell tartani a függesztéktől azért, hogy elkerülhető legyen a laza függeszték megfeszüléséből előadódható sérülés. Ha emelésre kész, a terhet a laza kötél megfeszüléséig kell emelni. Kissé megemelve a terhet, ellenőrizni kell, hogy biztonságosan helyezkedik-e el és felveszi-e a kívánt pozíciót. Ez különösen fontos a hurkolt vagy más laza kötözések esetén, ahol a súrlódás tartja meg a terhet. 

A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, ha indokolt, csak az alább felsoroltak betartásával szabad:

- A tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza;

- A terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg;

- A terhet vállmagasságig szabad vezetni;

- Indokolt esetben külön vezetőkötelet kell használni a nem kívánt teherelmozdulások kiküszöbölésére.

A függesztéken ideiglenes kötés vagy a függesztőág rövidítése nem megengedett.

Rúdszerű, hosszú elemeket emelőgerenda közbeiktatásával kell emelni.

A függesztékek hosszát, az emelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a függesztékágak egymással bezárt szöge a 120^o-ot ne haladja meg.   

Többágú függeszték használata nem minden ágon 

Elfordulhat olyan emelés, ahol a többágú teherláncos függesztéknek nem használják minden ágát, ekkor a használaton kívüli ágakat a végszembe vissza kell akasztani és az alábbi táblázat szerinti tényezővel kell a terhelhetőséget meghatározni: 

A teherlánc-függesztékek tárolása 

Nem szabad a földön tárolni, lehetőleg az erre a célra kialakított száraz helyen, függesztve kell tartani.

Gondoskodni kell arról, hogy a tárolás közben ne érje semmiféle rongálódás és károsodás (vegyi, hő, mechanikai).

Ha a függeszték a daruhorgon marad, biztosítani kell hogy ne lengjen szabadon illetve a többágúak ne akadjanak össze, a függesztéket olyan magasságban és helyen kell tartani, hogy ne legyen veszélyforrás vagy kockázati tényező.

Fontos tudnivalók a műanyagszálas emelőhevederek és függesztékek kezelésével, karbantartásával kapcsolatban 

Alkalmazás hőfokhatárai:  -40°C-tól + 80°C-ig.

Fontos: a műanyagszálas emelőhevedereket és körköteleket csak száraz állapotban szabad fagypont alatti hőmérsékletnek kitenni,
mert a kialakuló jégkristályok maradandóan roncsolják a szövetszerkezetet!

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül meg kell vizsgálni:

• a műanyagszálas kötél függeszték megegyezik-e a megrendelttel;
• a műanyagszálas kötél függeszték gyártói bizonylata rendelkezésre áll-e;
• a műanyagszálas kötél függesztéken szereplő azonosító és a teherbírásra vonatkozó adatok egyeznek-e a bizonylat adataival. 

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül el kell végezni:

A műanyagszálas kötél függeszték rendelkezésre álló adatait be kell jegyezni az emelőgépnaplóba vagy a függeszték nyilvántartásba,
illetve ellenőrizni kell, hogy a függeszték adatai ezen dokumentumban szerepelnek-e.

a kezelőt vagy kezelőket megfelelő oktatásban kell részesíteni a műanyagszálas kötél függeszték használatával és karbantartásával kapcsolatban,
és a fenti oktatást bizonyító írásos dokumentumot meg kell őrizni. 

Felülvizsgálatok: 

Minden használat előtt meg kell vizsgálni a függesztéket egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról:

• Azonosíthatóság (egyedi jel);
• időszakos vizsgálat érvényessége;
• károsodás illetve meghibásodás szempontjából.

Ha a műanyagszálas kötél függesztéken az azonosító és a biztonságos használathoz szükséges más adatok nem találhatók, vagy az adattábla tartalma nem,
vagy nem egyértelműen olvasható, a függesztéket ki kell vonni a használatból!

Ha az időszakos vizsgálat érvényessége lejárt, a függesztéket ki kell vonni a használatból és elkülönítve kell tárolni az újabb vizsgálatig!

A műanyagszálas kötél függeszték használatát fel kell függeszteni és ki kell vonni a használatból, ha a következők állapíthatók meg:

Az alsó vagy felső csatlakozó szerelvények deformálódtak;

Bármely szerelvényen repedés, bevágás, hő okozta elszíneződés, elhajlás, deformáció keletkezett;

• Az elemek bármelyikén kopás tapasztalható;
• A műanyagszálas kötél bármely varrata megbomlott, elkopott vagy felfeslett;
• A horog kinyílására utaló jel mutatkozik (a megengedett max. méretnövekedés 10% lehet), vagy a kötözőelem alakváltozása, repedése illetve kopása tapasztalható.  

Időszakos felülvizsgálat - teljes vizsgálat (a vizsgálatról naplót kell vezetni!) 

Legfeljebb 12 havonta illetékes, érvényes jogosultsággal rendelkező személynek teljes vizsgálatot kell tartania. Amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, akkor legalább félévente kell a vizsgálatot elvégezni!

Legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikus terheléspróbának kell alávetni, a névleges terhelés 1,25 -szörösével.

A vizsgálatról naplót kell vezetni. 

Javítás, karbantartás 

A meghibásodott, vagy a használatból műszaki, vagy más, biztonságos használatot befolyásoló okból kivont műanyagszálas kötél függesztékek vizsgálatával és javításával
kapcsolatban a gyártót vagy érvényes jogosultsággal rendelkező szakértőt ajánlott megkeresni, az üzemeltető ne kísérletezzen ezzel!

A karbantartás során rendszeresen meg kell tisztítani a függesztéket az esetlegesen rátapadt szennyeződésektől olyan módszerrel, amely a függeszték anyagát nem károsítja.
TILOS savas vagy hevítéses módszereket alkalmazni, illetve más olyan módszert amely az esetleges felületi hibákat elfedheti, vagy a függesztéket károsíthatja. 

Kötözési módok 

A műanyagszálas függesztéket az emelőberendezés horgára vagy közvetlenül lehet ráakasztani vagy megfelelő méretű és teherbírású közbenső szerelvények segítségével. A teherhez csatlakozás is hasonló módon történhet. Horgos csatlakoztatás esetén a beakasztási pont úgy helyezkedjen el, hogy a horogöbölben legyen, ne a horog csúcsán. Ügyelni kell arra, hogy a teher csatlakozó elem minden irányban szabadon mozoghasson a hajlító terhelés elkerülése érdekében.

Közvetlen (direkt) kötözés: a függesztékág(ak) közvetlenül 1-1 emelési ponthoz kapcsolódnak.

Hurkolt kötözés („alácsapó”) kötözés: a műanyagszálas függeszték nem a teher kialakított függesztési pontjához csatlakozik, hanem át van alatta fűzve. A kötélvégek vagy a kötélvég szerelvény(ek) közvetlenül az emelőberendezés horgához vagy az azon elhelyezkedő szerelvényhez kapcsolódnak.

Szorító kötözés: a függesztékággal vagy ágakkal az emelendő a terhet körbeveszik úgy, hogy kötél vissza van hurkolva az emelőágra vagy a kötélvég szerelvény van visszaakasztva rá. A terhelhetőség ebben az esetben a névleges terhelhetőséghez képest 20%-kal csökken. Ennél a kötözési módnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a teher éles vagy annak tekinthető sarkai a károsíthatják a műanyagszálas függesztéket, ezért mindig gondoskodni kell a megfelelő élvédelemről. Többágú felkötés esetén is kerülni kell a függesztékágak becsavarodását, a teher emelés közbeni elbillenését és elfordulását, illetve ügyelni kell a kötözés irányára is.

Kombinált és egyedi kötözések: pl. előzőek kombinációja.

Terhelési szimmetriák 

Többágú függesztés esetén akkor beszélhetünk a terhelési szimmetriáról, ha a függesztékágak terhelése azonos mértékű. A függesztékek táblázati névleges terhelhetősége szimmetrikus vagy közel szimmetrikus terhelést figyelembe véve vannak meghatározva. Szimmetrikusnak értelmezünk egy terhelést többágú felkötés esetén, ha az alábbi feltételek együttesen biztosítottak:

• a függesztékágak függőlegessel áganként azonos szöget zárnak be, ez a bezárt szöge nagyobb mint 15º illetve a függőlegessel bezárt szögek közötti eltérés 15º-on belül van;
• az emelendő teher nagysága a névleges függeszték terhelhetőségének 80%-ánál kisebb;
• a függesztékágak vetületei a vízszintes síkban szimmetrikusan helyezkednek el vagy a vízszintes szögek közötti eltérés 15º-on belül van (3 és 4 ágú függesztés esetében).

A terhelés aszimmetrikusnak nevezhető, ha a felsorolt feltételek nem biztosítottak. A terhelési aszimmetriából adódó eltérő függesztékág terhelések illetve a teherre átadódó terhelések nagyságát célszerűen illetékes és / vagy szakértő személlyel kell meghatároztatni. 

Aszimmetrikus terhelés esetén lehetőség van arra is, hogy a többágú függesztéket legfeljebb terhelhetőségének 50%-át figyelembe véve alkalmazzák, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel a biztonságos felkötés és emelés más feltételeit ne kelljen batartani és teljesíteni! 

Más biztonsági szempontok

(A biztonságos emelés feltételrendszerét az Emelőgép Biztonsági Szabályzat meghatározza, az alábbi felsorolás nem teljeskörű.)

Az emelt teher éles pereménél közbetétet, élvédőt, vagy más hasonló funkciójú eszközt kell alkalmazni.

A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad csatlakoztatni.

Egy horogba csak annyi kötélhurkot, gyyűjtőkarikát, emelőszemet, stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól beleférjenek és a horog tengelyvonalától mért 45-45 fokon belül helyezkedjenek el.

A kezeket és más testrészeket távol kell tartani a függesztéktől azért, hogy elkerülhető legyen a laza függeszték megfeszüléséből előadódható sérülés. Ha emelésre kész, a terhet a laza kötél megfeszüléséig kell emelni. Kissé megemelve a terhet, ellenőrizni kell, hogy biztonságosan helyezkedik-e el és felveszi-e a kívánt pozíciót. Ez különösen fontos a hurkolt vagy más laza kötözések esetén, ahol a súrlódás tartja meg a terhet.

A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, ha indokolt, csak az alább felsoroltak betartásával szabad:

- A tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza;

- A terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg;

- A terhet vállmagasságig szabad vezetni;

- Indokolt esetben külön vezetőkötelet kell használni a nem kívánt teherelmozdulások kiküszöbölésére.

A függesztéken ideiglenes kötés vagy a függesztőág rövidítése nem megengedett.

A műanyagszálas emelőhevederek alkalmazásakor a hevedernek teljes szélességében fel kell feküdnie az emelendő teher felületén. Ha ez nem biztosítható, más eszközt kell alkalmazni az adott feladathoz!

Rúdszerű, hosszú elemeket emelőgerenda közbeiktatásával kell emelni.

A daruhorog szélességi méretét is figyelembe kell venni a füllel rendelkező hevederek esetében. A kötélfül ágai által bezárt szög a 20o-ot nem haladhatja meg.

A heveder hajlékony fülének hossza ne legyen kisebb, mint a horog legnagyobb vastagságának 3,5-szerese.

Szorítókötözés hevederek esetében csak erősített fülek vagy a hevederhez tartozó acél szerelvény vagy kötözőelem felhasználásával alkalmazható.

A függesztékek hosszát, az emelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a függesztékágak egymással bezárt szöge a 120^o-ot ne haladja meg. 

Többágú függeszték használata nem minden ágon 

Elfordulhat olyan emelés, ahol a többágú függesztéknek nem használják minden ágát, ekkor a használaton kívüli ágakat a végszembe vissza kell akasztani
és az alábbi táblázat szerinti tényezővel kell a terhelhetőséget meghatározni:

A műanyagszálas kötél függesztékek tárolása 

Nem szabad a földön tárolni, lehetőleg az erre a célra kialakított száraz helyen, közvetlen napsugárzástól védve kell tartani.

Gondoskodni kell arról, hogy a tárolás közben ne érje semmiféle rongálódás és károsodás (vegyi, hő, mechanikai).

Ha a függeszték a daruhorgon marad, biztosítani kell hogy ne lengjen szabadon illetve a többágúak ne akadjanak össze, a függesztéket olyan magasságban és helyen kell tartani, hogy ne legyen veszélyforrás vagy kockázati tényező.

Nedves, elázott műanyagszálas függesztéket függesztve, sugárzó hőtől és nyílt lángtól távol meg kell szárítani. A nedvesen tárolt függeszték károsodhat, különösen fagypont alatti hőmérsékleten, ezért el kell kerülni az ilyen helyzeteket.

Kötélszorító bilincsek használatára vonatkozó szabályok

Kötélbilincsek kiválasztási és szerelési sorrendje:

1.  Névleges méret

A  táblázat alapján a kötél tényleges méretének ismeretében kell kiválasztani a megfelelő kötélszorító bilincset.

2.  Bilincsek száma és távolsága

Az alkalmazandó bilincsek száma legalább a megadott táblázat szerinti legyen kötési helyenként. Speciális vagy különösen veszélyes alkalmazásoknál szilárdsági számítást kell végezni a megfelelő méretű és számú bilincs kiválasztáshoz. Az alkalmazandó szorítóbilincsek számának meghatározásánál a következőket is figyelembe kell venni: 

• terhelés nagysága 
• dinamikus igénybevétel mértéke 
• felhasználási környezet   

A bilincsek felhelyezése során figyelemmel kell lenni azok egymástól való távolságára az alábbi ábra alapján: 

3. Kötélszív használata

A kötélszorító bilincsek alkalmazása során a visszafordított kötélvégbe kötélszívet is be kell építeni.

4. Szerelési irány

A bilincset úgy kell a kötélre helyezni, hogy a kengyel az úgynevezett "rövid" (visszafordított) kötélágon feküdjön, míg a meghúzandó hatlapú anyák a „hosszú” kötálág felőli oldalon legyenek.

5. Kötél alkalmassága

• Zsírozott vagy zsíros kötél esetén a kötésben résztvevő szakaszt és elemeket meg kell tisztítani szerelés  előtt a kenőanyagtól illetve az esetleges szennyeződésektől olyan módszerrel, amely nem okoz kötélkárosodást.
• Műanyagbevonatos kötelek esetén a kötelet a kötésben résztvevő szakaszon le kell „csupaszolni” szerelés előtt és ebben az esetben a letisztított kötélátmérőhöz kell kiválasztani a megfelelő bilincsméretet.
• A szabad vagy rövid kötélvéget úgy kell lezárni (pl. bandázsolással, izzításos vágással, stb.), hogy az ne bomolhasson szét.
• Forgásmentes, forgásszegény, alakított pászmás, speciális illetve Seale-szerkezetű kötelek esetén a forgalmazó szaktanácsát kell kérni a kötélszorító bilincsek alkalmazási feltételeiről.
• Spirálkötelekhez nem használható!

A kötélszorító bilincsek használatát korlátozni kell az alábbi esetekben:

Magas vagy alacsony környezeti hőmérsékletű kedvezőtlen környezetben: 

A kötélszorító bilincs rendeltetésszerűen -20-tól +80 °C-ig használható, ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletű alkalmazás esetén a gyártó írásos állásfoglalását kell kérni; a függesztéket érő legalacsonyabb illetve legmagasabb hőmérsékletet kell figyelembe venni.

Savas vagy egyéb vegyileg veszélyes helyen: 

A kötélszorító bilincset nem szabad savba meríteni, vagy savas, savgőzös helyen használni, az adott alkalmazásra a gyártó adott környezetre vonatkozó állásfoglalását kell kérni.

Különösen veszélyes körülmények esetén:

Hasadó anyagok, olvasztott fém, erősen korrozív környezet, stb. a veszély mértékét illetékes személynek kell meghatározni és a lehetséges alkalmazás módját előírni.

Kötélszorító bilincsek méretsorozata és felhasználási terület szerinti útmutatója itt érhető el

Kötélfeszítők helyes alkalmazása:

A horgos feszítők terhelhetősége mindig kisebb, mint a szemes vagy a villás csatlakozásúaké. Biztonsági tényezőjük - típustól és gyártótól függően - rendszerint 4 vagy 5. A DIN 1480 szerinti feszítőcsavarzatok esetében - a szabvány előírásainak figyelembe vételével - a tervező határozza meg a feszítőre vonatkozó terhelhetőségi értéket és feltételeket (a feszítőanya és a végek vonatkozásában is).

Állíthatóság, feszítés:

Az acélsodronyköteleket funkciójuk megfelelő betöltése érdekében rendszerint meg kell feszíteni.  A szükséges előfeszítés mértékét a felhasználási terület, a tervezésnél figyelembe vett terhelési jellemzők, a kiválasztott csatlakoztatási megoldás figyelembe vételével kell meghatározni. A kötelek feszítéséből a fogadószerkezetre vagy a bekötési „pontokra” átadódó terheket mindig figyelembe kell venni a tervezésnél és a kivitelezésnél. 

Kötelet csak megfelelő szilárdságú és merevségű helyre lehet csatlakoztatni!

A feszítéshez rendszerint menetes megoldások alkalmazhatók. Feszíteni lehet jobb/balmenetes feszítő csavarzattal, menetes feszítőelemmel vagy más egyedi menetes megoldással. A kötelek nyúlása, az előfeszítés mértéke és az utólagos állíthatóság alapján kell kiválasztani a szükséges feszítő szerelvényt. Viszonylag nagy bekötési távolságok esetén a megfelelő előfeszítés speciális helyszíni szerelési segédeszközökkel valósítható meg.

Feszítő csavarok elhelyezése:

A feszítő csavarzat (jobb/balmenetes) elhelyezhető a kötél:
- egyik bekötési végén (1)
- középen (2)
- mindkét végén (3)

Feszítőelemként alkalmazott szimpla menetes elemek csak a végeken alkalmazhatók.

Szabványok, előírások:

Szerelvényfüggően: DIN – EN – ASTM - gyártói specifikációk - iparági specifikációk – katonai, hajózási alkalmazási minősítések.

A hőmérséklet hatása a használhatóságra és a terhelhetőségre:

Az egyes típusok -40 ºC-ig alkalmazhatók WLL korlátozás nélkül, azonban jellemzően 0 ºC alatt korlátozott a megengedett terhelhetőség.
Magas hőmérséklet esetén is hasonló, mindig az alkalmazási körülménynek megfelelő szerelvényt kell kiválasztani,
kiválasztás előtt célszerűen a valós beszerezhetőségi feltételek egyeztetésével.

Bizonylatok szükségessége:

A kötélfeszítők beépítése során a következőket célszerű figyelembe venni.
Az acélsodronykötelek jellemzően az EN 10204 szerinti 3.1 bizonylattal kísértek.
Szerelvények esetében a bizonylatolás típus és gyártó függő. A bizonylat lehet EN 10204 szerinti 2.1, 2.2, 3.1, egyes esetekben „Test Certificat” vagy egyedi vizsgálat jegyzőkönyve.

Kötélfeszítők méretsorozata és felhasználási terület szerinti útmutatója itt érhető el

Felhasználási terület és minőség szerinti csoportok:

• Minősített, nagyszilárdságú seklik: Általános emeléstechnikai, tartószerkezeti és egyes vontatási célokra használhatók.
• Speciális seklik: Konkrét felhasználási területek követelményeinek megfelelően kerültek kialakításra. Ilyenek például a szélesített kengyelű seklik Grommet (végtelenített) ill. műanyagszálas kötelekhez, a szádlemez seklik, valamint a hajózási és belsőépítészeti korrózióálló változatok.
• Kereskedelmi seklik: A fent fel nem sorolt, hétköznapi használatra alkalmasak, például mezőgazdasági lugasok kikötésénél.

A 0,5 és 25 tonna közötti terhelhetőségi tartományban az általános emelési célú, nagyszilárdságú seklik alapvető kialakítási követelményeit és használati szabályait az EN 13889 szabvány határozza meg. Európában ugyanakkor gyakran alkalmaznak amerikai szabvány szerint gyártott nagyszilárdságú szerelvényeket is. Emellett léteznek a szabványos előírások figyelembevételével kialakított, de továbbfejlesztett nagyszilárdságú seklik is (pl. 25 t feletti terhelhetőségre vagy extrém alacsony hőmérsékletű környezetbe). Fontos tudni, hogy a gyártók a szabványokban meghatározott egyes használati feltételek mellett eltérő szabályokat is rögzíthetnek, például a nem tengelyirányú terhelhetőség vonatkozásában.

A biztonságos munkavégzés ellenőrzési kritériumai:

A teher leesésének megakadályozása és az Emelőgép Szabályzat betartása érdekében ellenőrizze az alábbi pontokat:

• Biztosítási mód kiválasztása: Olyan helyeken, ahol a sekli ritkán kerül kiszerelésre, vagy ahol a csap kilazulásának veszélye fennáll (pl. rázkódás), szigorúan a biztonságosabb hatlapú anyás és sasszeges rögzítést célszerű alkalmazni.
• Környezeti hőmérséklet hatása: A hagyományos seklik teherbírása a szélsőséges hőmérséklet függvényében radikálisan csökken. Fagypont alatti munkavégzéshez válassza a kifejezetten szívós, ötvözött anyagból készült Polar sekliket.
• Felhasználási terület szerinti minősítés: Szigorúan különbséget kell tenni az emelésre alkalmas minősített szerelvények és az arra alkalmatlan, hétköznapi kereskedelmi minőségű seklik között.
• Különleges kötelek csatlakoztatása: Grommet kötelek vagy műanyagszálas emelőhevederek alkalmazásakor a megnövelt felfekvési felületű, szélesített kengyelű seklik használata kötelező a kötél korai tönkremenetelének elkerülésére.

Nagyszilárdságú seklik szabályos emeléstechnikai használata és terhelhetősége

(Európai gyártók szakmai ajánlásai szerint)

A seklik általános emelési céloktól eltérő használata vagy speciális körülmények közötti alkalmazás esetében készítsen vagy készíttessen emelési tervet,
amelyben figyelembe kell venni az emelőgép, a teher, a függesztékek, a tehermegfogók és a szerelvények jellemzőit is.

Ipari seklik tehercsökkenési tényezői az emelési szög és a terhelési irány függvényében

Ipari seklik megengedett teherbírása a környezeti hőmérséklet függvényében

Általános szabályok: Az alábbiakban a standard nagyszilárdságú seklik hőmérséklet-függő teherbírási tényezői láthatók. Egyes speciális területekre fejlesztett típusokra (például a fagyos környezetre tervezett Polar seklikre) ettől eltérő, egyedi gyártói szabályok vonatkoznak.

• -40 °C és -20 °C között: A névleges teherbírás (WLL) nem megengedett (kivéve a speciális Polar sekliknél).
• -20 °C és +200 °C között: 100% (a névleges teherbírás teljes mértékben kihasználható).
• +200 °C és +300 °C között: 90% (a teherbírás 10%-kal csökken).
• +300 °C és +400 °C között: 75% (a teherbírás 25%-kal csökken).
• +400 °C felett: A használat szigorúan tilos és életveszélyes.

Seklik méretsorozata és felhasználási terület szerinti útmutatója itt érhető el

Kötélvégzárak helyes alkalmazása

A szerkezeti megcsúszások, a kötélsérülések és a súlyos emeléstechnikai balesetek elkerülése érdekében szigorúan tartsa be a következő szakmai előírásokat:

• Megfelelő ék és ház párosítás: Az ékes kötélvégzár (pl. EN 13411-7 vagy DIN 43148 szériák) biztonságos működésének alapja, hogy az ék hornya és a ház belső szöge tökéletesen illeszkedjen a használt acélsodronykötél névleges átmérőjéhez. Soha ne használjon nem hozzá tartozó, idegen éket a házban!
• A kötél helyes befűzése: A terhelt kötélágnak mindig egyenes vonalban, a csapszeg tengelyével egybeeső oldalon kell belépnie a házba. A fordított befűzés aszimmetrikus terhelést és a ház törését okozhatja.
• A szabad kötélvég rögzítése: A kötélvégzárból kilépő szabad kötélvéget (holtágat) a biztonsági előírásoknak megfelelően vissza kell hajtani és kötélszorító bilinccsel vagy egy kiegészítő kötélhurokkal kell biztosítani, megakadályozva, hogy a kötél tehermentes állapotban kicsússzon az ékből.
• Sasszeges biztosítás: A csatlakozó csapszegeknél kizárólag a gyári, sértetlen sasszeggel történő mechanikus biztosítás fogadható el. Minden emelés előtt ellenőrizni kell a sasszegek állapotát és meglétét.
• Hőmérsékleti korlátozások: Vegye figyelembe a szabvány szerinti határértékeket! Míg az EN 13411-7 szimmetrikus szerelvények -20 °C és +100 °C között használhatók, addig az öntött acélházas DIN 43148 aszimmetrikus változatok 0 °C alatti környezetben nem alkalmazhatók.

Szerelési módok

Az 1. módszer esetében (lásd:1. ábra) a kötélvéget visszahajtva szemet kell képezni és rögzíteni egy minősített kötélszorító bilinccsel (EN 13411-5),majd a szemet lágy kötöződróttal rá kell erősíteni a teherhordó kötélághoz. Erre a kötél esetleges beakadásának elkerülése érdekében van szükség.
Az ábrákon látható ’A’ méret a kötélszorító bilincs és a ház legközelebbi része közötti távolságot mutatja.
A távolság az ék teljes hosszának 50-75% -a legyen.
Ha az "A" méret túl kicsi, a kötél deformálódhat.
Ha az "A" méret túl nagy, az ék kieshet a testből, ha esetlegesen a kötél fellazul.

Az II. módszer (lásd: 2. ábra) esetében a kötélvéget egyenesen hagyva egy a kötélből vágott és szétbomlás ellen biztosított acélsodronykötél darabot kell rögzíteni egy minősített kötélszorító bilinccsel (EN 13411-5) az előzőleg írt "A" távolság betartásával.

Kötélvégzárak méretsorozata és felhasználási terület szerinti útmutatója itt érhető el

Emelőszemek használata

Az emelőszemek fontos komponensei a szerkezeti elemek emelési technológiájának. Helyes kiválasztásuk, megfelelő alkalmazásuk kulcsfontosságú az emelés biztonsága szempontjából. Az emelés módjától függően az egyes emelőszem-típusok eltérő mértékben vehetők igénybe, ezeket a terhelhetőségeket feltétlenül figyelembe kell venni az emelőszemek kiválasztásakor, az emelés megtervezésekor.

Feltétlenül meg kell győződni arról, hogy az emelőszem megmunkált talpa teljes felületén felfeküdjön az emelendő tárgyon, a felületnek megfelelő simaságúnak, tisztának kell lennie.
A megfelelő rögzítési mélység ill. becsavarási hossz, hegeszthető emelőszemeknél a fogadó szerkezet anyagminősége és megfelelő szilárdsága is minden esetben megvizsgálandó.

A csavarozható emelőszemek terhelhetősége függ a hőmérséklettől, a kötözés módjától, a terhelési iránytól, stb.
A konkrét emelési esetre ezeket a korrekciós tényezőkkel figyelembe kell venni.

Az emelőszemek rögzítési módjuk szerint lehetnek csavarozható vagy hegeszthető kivitelűek.

Anyagcsoport szerint gyártanak 

- standard emelőszemeket (DIN 580, DIN 582), 

- nagyszilárdságú emelőszemeket (8-as, 10-es szilárdsági osztályú),

- illetve korrózióálló (INOX vagy Stainless Steel) emelőszemeket

Megkülönböztetünk fix (1. ábra), elfordítható (2. ábra), billenthető (3. ábra), vagy elfordítható és billenthető (4. ábra) emelőszemeket.

Fontos! Minden egyes alkalmazási esetben a kiválasztott emelőszem valamennyi jellemzőjét, beépítési és használati előírásait figyelembe kell venni. Az emelőszemek egyes használati szabályai részben eltéréseket mutatnak, ezért lényeges a konkrét helyre kiválasztott konkrét emelőszemre vonatkozó előírásokat betartani.

Az eltérő terhelési irányokra  és módokra vonatkozó szabályokat a  használati  információk tartalmazzák.Használat előtt ezeket el kell olvasni és be kell tartani!

A terhelési tényezők az alkalmazott emelőszemek számától és elhelyezkedésétől függően az alábbi kötözési módok szerint módosulnak!

Az emelőszemeket többféle módon lehet használni.
Végezhető emelés 1, 2, vagy 4 emelőszemmel, tengelyirányú vagy arra merőleges terheléssel illetve 2 vagy 4 ágú függeszték csatlakoztatással.
Egyes emelőszemek többféle módon is terhelhetők, a helyes szerelési és használati módokat a használati utasítások tertalmazzák.
Minden esetben meg kell győződni az emelendő tárgy, az emelőszem, a függeszték és az emelőgép megfelelő „illeszkedéséről”, a szabályos és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről.
Az emelőszemek használati szabályait mindig be kell tartani, túlterhelés vgy más szabálytalan alkalmazás nem megengedett.

Az emelőszemek gyártói különböző biztonsági tényezők figyelembe vételével tervezik a szerelvényeket. A figyelembe vett szabályos használati módok esetén a nagyszilárdságú emelőszemek biztonsági tényezője legalább 4:1 de gyártanak emelőszemeket 5:1 és 6:1 biztonsági tényezővel is.

Fontos! Egyes hegeszthető emelőszemek kivitele megegyezhet a rakományrögzítésre használható eszközökkel, azonban azok biztonsági tényezője kisebb, emelésnél az ott megadott terhelési értékek nem alkalmazhatók!

Emelőszemek méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el.

Az emelőmágnesek működés szerint lehetnek: 1. Permanens;  2. Elektro;  3. Elektro-permanens mágnesek, Működtetés szerint pedig: 1. Kézi;  2. Pneumatikus; 3. Akkumulátoros;  4. Elektromos mágnesek.

A mágneses teherfelvevők névleges kapacitása kizárólag ideális laboratóriumi körülmények között érvényes. A biztonságos üzemi emelés megtervezéséhez a beszerzőknek és kezelőknek az alábbi fizikai tényezőket kötelező mérlegelniük minden használat előtt:

• Az érintkező felület és a légrés hatása: A mágneses erővonalak zárt kört igényelnek a mágnespólusok és a teher között. Bármilyen minimális távolság – úgynevezett légrés – drasztikusan csökkenti az emelési kapacitást! A felületi rozsda, festékréteg, revésedés, por, olajsár, vagy a durván megmunkált, egyenetlen felület légrést hoz létre, ami a teher leszakadásához vezethet. Emelés előtt a tapadási zónát tisztítsa meg!

• A minimális anyagvastagság követelménye: A mágneses mező teljes kibontakozásához elengedhetetlen a teher megfelelő anyagvastagsága. Amennyiben az emelendő acéllemez túl vékony, a mágneses erővonalak túlnyúlnak rajta (telítődés lép fel), és a feleslegesen elpazarolt mező miatt a tényleges emelőerő a töredékére zuhan vissza. Mindig ellenőrizze a kiválasztott típus gépkönyvi vastagsági diagramját!

• A munkadarab méretei és a lehajlás: Ha a munkadarab hossza kiemelkedően nagy a szélességéhez vagy a vastagságához képest, a szélek a gravitáció hatására lehajolnak. Ez a rugalmas deformáció olyan feszítőerőt fejt ki a mágnes szélén, amely levegőt (újabb légrést) enged a pofák alá, megszüntetve a tapadást. Hosszú és hajlékony lemezeket kizárólag többmágneses emelőgerendával szabad mozgatni.

• Az acél kémiai összetétele és anyaghőmérséklete: A névleges emelőkapacitás kizárólag a kiváló mágneses permeabilitású, alacsony széntartalmú szerkezeti acélokra (pl. S235, S355, St-37) vonatkozik. Az ötvözött, magas széntartalmú, edzett vagy krómozott acélok mágneses vezetőképessége sokkal rosszabb, ami a kapacitás csökkenését okozza. Emellett ügyeljen a teher hőmérsékletére is: a részecskék intenzív mozgása miatt a meleg acél mágneses ereje gyengül, a standard eszközök legfeljebb 80 °C-os anyaghőmérsékletig** használhatók biztonságosan!

Emelőmágnesek méretsorozata és közvetlen ajánlatkérése itt érhető el

Milyen elven működik a nagynyomású hidraulika rendszer?

Pascal törvénye: zárt térben lévő folyadékban a külső erő okozta nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed tovább (lásd: 1-2. ábra)

Pascal törvénye alapján az olajáram mindig a legkisebb ellenállást választja a hidraulikus rendszerben. Ez azt is jelenti, hogy több hidraulikus henger használata esetén minden henger dugattyúja a „saját” sebességével mozdul el. Ha a hengerek azonos méretűek és kapacitásúak, akkor először a legkevésbé terhelt kezd el mozogni majd utoljára a leginkább terhelt (lásd: 3. ábra)

Egy-egy szelepblokkot hozzáadva az emelő rendszerhez az olaj áramlása úgy szabályozható, hogy az összes henger egyenletesen emeljen és a terhelést vízszintesen emelje fel (lásd: 4 ábra)

Hogyan határozható meg az ajánlott hengerkapacitás?

A Holmatro olyan rendszert javasol, amely megfelelő kapacitás (v. terhelhetőség) tartalékkal bír az alábbi bizonytalanságok miatt:

• Az emelendő vagy mozgatandó teher tömegének pontos meghatározása nem mindig biztosított,
• Több henger alkalmazása esetén a terhelés eloszlása a hengerek között nem biztos hogy szimmetrikus,
• A teher mozgatása mindig kockázati tényező, abból származóan balesetveszély vagy anyagi kár keletkezhet.

Szimmetrikus terhelés esetén az ajánlott henger teljes kapacitás = 1,5 x terhelés (lásd: 5. ábra)

Aszimmetrikus terhelés esetén az ajánlott henger teljes kapacitás = 2 x terhelés (lásd: 6. ábra)

Hogyan határozható meg a munkahenger által kifejthető erő?

A henger által kifejthető erő („kapacitás”) a hidraulikus nyomás és a dugattyú tényleges effektív felületének szorzatával határozható meg (lásd: 7. ábra)

F = p × A ahol
F: Az erő nagysága Newtonban (N),
A: A nyomott felület nagysága azaz a dugattyú hatásos nyomás területe) (cm²),
p: A hidraulikus nyomás értéke (N/cm²).

Ez a képlet felhasználható az erő, a nyomás vagy a felület meghatározására, ha a három változó közül kettő ismert.

Képletek az egyéb változók kiszámításához:

Nyomás kiszámítása: p = F / A

Hatásos felület kiszámítása: A = F / p

Fontos, hogy egyoldali dugattyúrúd kivezetéses kettős működésű hengerek esetén a mozgási irányt is figyelembe kell venni az eltérő dugattyúfelületek miatt (A1 ill. A2).

Hogyan határozható meg a szivattyú minimális tényleges tartálytérfogata?

A szivattyú minimális tényleges tartálytérfogata = [1. henger olajmennyisége + 2. henger + n. henger…] × 1,2 ahol 1,2 a biztonsági tartalék

Mit jelent a munkahenger olajmennyisége?

• Kézi és lábhajtású szivattyúk: a henger teljes löketéhez szükséges térfogat cm³-ben
• Motoros hajtású szivattyúk: a henger teljes löketéhez szükséges mennyiség literben (Lásd a termékoldalak táblázatát)

Megjegyzés: Két szám megadása esetén vegye figyelembe a dugattyú alatti ill. feletti részére vonatkozó értéket. Kettős működésű hengerek esetén csökkenteni kell a dugattyú feletti térfogatot a dugattyú alatt lévő térfogattal.

Mit jelent a szükséges működési és műveleti sebesség kifejezés?

működési sebesség = hengerek olajmennyisége (1 + 2 + n) / szivattyú folyadékszállítás

• Kézi / lábhajtású szivattyúk: a henger teljes feltöltéséhez szükséges szivattyú löketek száma
• Motoros hajtású szivattyúk: a henger teljes feltöltéséhez szükséges percek száma

Mit jelent a szivattyú szállítási teljesítménye?

• Kézi és lábhajtású szivattyúk: a szivattyú szállítási teljesítménye cm³ / löket-ben meghatározott
• Motoros hajtású szivattyúk: a szivattyú teljesítménye liter / perc-ben meghatározott

A szivattyú szállítási teljesítményét lásd a „Hidraulikus szivattyúk” szakasz táblázataiban.

Mértékegységek átváltási táblázata

Mértékegységek átváltási táblázata

A Holmatro termékskála több mint 200 különböző típusú hidraulikus munkahengerből áll, háromféle visszatérési móddal.
Minden típusnak megvan a saját modellneve.

Mi a hidraulikus henger?

A hidraulikus henger (más néven, „szlengben”: emelő, palackos emelő, prés, kis prés, kis palack, szivattyú vagy kis szivattyú) olyan végrehajtó elem, amelyet a berendezésekben vagy szerszámokban lineáris irányú erő kifejtésére használnak hidraulikus folyadék (olaj) felhasználásával.

A 700 bar (vagy 10 400 Psi) névleges üzemi nyomású hidraulikus hengerek, emelők vagy palackos emelők használhatók nehéz tárgyak mozgatására is.
Ezeket meg lehet emelni, leengedni, tolni és/vagy húzni.
A Holmatro hidraulikus hengerei nagynyomású hidraulika alapján működnek.
Ez azt jelenti, hogy a hengerek 720 bar üzemi nyomást képesek kezelni.
A hidraulikus szivattyú a hidraulika olajat a hengerbe kényszeríti.
A nyomás a hengerben növekszik és a henger dugattyúja ezáltal elmozdul.

Milyen dugattyú visszatérítési típusok vannak?

Visszatérési módszerek, amelyekkel a dugattyút vissza lehet juttatni alaphelyzetébe a hengerbe a kitolás után:
 

• gravitációs visszatérítés; a dugattyú visszatérítése terhelés vagy más külső erő révén (1)
• rugós visszatérítés; a dugattyú visszatérítése a hengerbe integrált rugó segítségével (2)
• hidraulikus visszatérítés; a dugattyú visszatérítése hidraulikus nyomással (3)

Azok a hengerek, amelyekben a dugattyú hidraulikusan kinyúlik és visszatér, kettős működésű hengerek.

Hidraulikus hengerek felépítése

  1. űlék
  2. dugattyúrúd
  3. zárógyűrű
  4. menetvédő
  5  vezetőszalag
  6. hengerház
  7. hordozó fogantyú
  8. tömítés
  9. megvezető gyűrű
10. visszatérítő rúgó
11. csatlakozó

Az ábrán egy univerzális, rugó visszatérítéses henger szerepel.

Konstrukciók és modellek

Univerzális munkahengerek - HGC

Az univerzális hengerek sorozata a piacon az egyik legszélesebb választékot biztosítja a rugós visszatérítésű hidraulikus hengerek között és sok területen alkalmazható,
5-100 tonna teherbírással, 25-450 mm közötti lökethosszal. A hengerek alsó részén lévő menetes furatok illetve a galléron lévő külső menet többféle rögzítési lehetőséget biztosít.
5-50 tonnáig minden modellnél belsőmenetes a dugattyúrúd vége.

Alumínium munkahengerek - HAC

Az alumínium hengerek két előnyös tulajdonságot is ötvöznek; több mint 50%-kal könnyebbek, de ugyanolyan robusztusak mint az acél hengerek. 
20–150 tonna teherbírással és 50–300 mm közötti lökethosszal az alumínium munkahengerek kitűnően alkalmasak olyan emelési tevékenységekhez,
amelyek során a hengert gyakran át kell helyezni. A mozgatás során a kisebb tömeg nagyon előnyös.
A HOLMATRO alumínium hengerei rugós visszatérítéssel vagy hidraulikus visszatérítéssel is kaphatók.

Alacsony beépítésű munkahengerek - HFC